Építészeti és belsőépítészeti szempontból egy újabb nagyszerű „palotává” vált a fővárosban, közelebbről Csepelen a Jedlik Ányos Gimnázium, amelynek éke lett a Vácott élő és alkotó, Munkácsy-díjas Adorján Attila festőművész két pannója is.
A gimnázium átfogó megújítását és egyben bővítését célzó nagyszabású projekt 2018-ban, az iskola ideiglenes épületbe költözésével kezdődött és a 2023/2024-es tanév nyitányára zárult le, amikor átvágták a nemzeti színű szalagot.
A kívül-belül rendkívül impozáns épület számos építészeti látványossággal lepheti meg az intézmény diákjait és munkatársait, no meg az ide látogató alkalmi vendégeket, s kiemelkedő látványossága két nagy méretű pannó is, melyek közül az egyik főszereplője természetesen maga a névadó tudós-szerzetes, a másik pedig a tudomány és a műveltség gyönyörű allegóriája.
„Nagy öröm volt a felkérés, és nagy öröm volt az avatás” – kommentálta röviden az esemény híradását Adorján Attila.
Érdeklődésünkre ugyanakkor elmondta még, hogy a felkéréstől a művek befejezéséig igen hosszú idő telt el, különösen az elképzelések kiérlelődése okán, miközben volt ihletcsend,
már-már lemondó gondolat is, de végül a Jedlik-portré kompozíciója esetében fontos élményt adott a győri emlékszoba megtekintése, a pannonhalmi bencés főapátság és gimnázium világhírű könyvtárának látványa is.
Pannó: fára festett nagy méretű táblakép, festmény
A táblakép egy lapos falapra készült festmény, akár egyetlen darabból, akár több darabból összeillesztve. Amíg a 16. században a vászon nem vált népszerűbb hordozóanyaggá, addig a táblafestés volt a szokásos módszer, amikor nem közvetlenül falra vagy pergamenre festettek.
Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, az Ányos a rendben felvett neve. Hozzá fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása, a szódavíz magyarországi gyártása és a feszültségsokszorozás felismerése. Az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, de az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése is az ő nevéhez köthető. Az elektromos fejlődés hulláma a 19. század negyedik évtizedétől kezdve Magyarországra is elért, jó ideig egyedül Jedlik munkásságával.
Fennmaradt írásai alaposabb feldolgozása azt mutatja, hogy a szerény anyagi eszközökkel rendelkező fizikaszertárak csendes munkása nemcsak, hogy lépést tartott az európai haladással, de nem egy dologban meg is előzte azt.
