Mennyit tudunk a zöldségekről?

Az egészséges táplálkozásnak fontos pillérét képezik a zöldségek, ezért tisztában kell lenni azzal, hogy mennyit érdemes naponta magunkhoz venni ezekből a növényi nyersanyagokból. Fontos a változatosság is, nézzük miért!

Zöldség kisokos

Sokféle formában kerülhetnek asztalunkra zöldségfélék, helyet kapva minden étkezésben. A bőséges zöldségfogyasztásnak nagy jelentősége van az egészséges étrendben. „A zöldségfélékben gazdag táplálkozás a hazánkban vezető haláloknak számító szív-érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések megelőzésének egyik sarkalatos pontja” – idézzük a Nestlé dietetikusát.
Lényeges, hogy minél többet, de naponta legalább háromszor – főétkezések során mindig, reggelire, ebédre, vacsorára –, változatosan együnk zöldségféléket, lehetőleg az idénynek megfelelően. Napi zöldség és gyümölcsfogyasztásunk összesen legalább fél kilogramm legyen.

A zöldségekben rejlő lehetőségek

A zöldségnövények fogalmát nem egyszerű pontosan körülhatárolni, hiszen hazai viszonylatban is több mint 40 faj eltérő biológiai sajátosságait, tápanyagértékeit, felhasználását kell mindehhez figyelembe venni. Elmondható azonban, hogy a burgonya, kukorica és a hüvelyesek (borsó, bab, lencse, szója) kivételével általában kis energiatartalmúak.  Fehérje- és zsiradéktartalmuk többnyire nem jelentős. A száraz hüvelyesek viszont a zöldségfélékkel összehasonlítva jelentősebb mennyiségben tartalmaznak fehérjét és szénhidrátot.

Pár érv a zöldségek mellett

A zöldpaprika C-vitamin tartalma segítheti testünk fertőzések elleni védekezését, a vas felszívódását. A sárgarépa, sütőtök a szem és a bőr egészségét, a csontok fejlődését befolyásoló A-vitamin előanyagát, karotinoidokat tartalmaz nagyobb mennyiségben. A vérképzéshez és a magzati fejlődési rendellenességek kivédéséhez elengedhetetlen folát bőségesen megtalálható a spenótban, bimbós kelben.

A sejtjeink működéséhez nélkülözhetetlen ásványi anyagok közül kiemelkedő a zöldségfélék káliumtartalma. Magnéziumban gazdag a cékla, sóska, zellergumó. A brokkoli, sóska, spenót és a száraz hüvelyesek kalciumtartalma azok számára bír különös jelentőséggel, akik nem fogyaszthatják a legjobban hasznosuló kalciumforrásnak tekintett tejet, illetve tejtermékeket.