A Vác Város Díszpolgára címmel is elismert, Kossuth-, Liszt- és Príma díjjal ugyancsak kitüntetett Bogányi Gergely zongoraművész január 4-én kerek évfordulós születésnapot ünnepelhet, betölti az ötödik ikszet.
Nem akármilyen ünneplésnek ígérkezik ez, hiszen az este a Zeneakadémia nagytermében éri majd a világhírű alkotó- és előadóművészt, az eseményről így ír közösségi média oldalán: „Kerek évfordulós koncertem és első szimfóniám budapesti premierje egyben. Várom Önöket sok szeretettel!”
Január 31-én Bogányi Gergely koncertjével kezdődik hazánk egy másik kiemelkedő jelentőségű komolyzenei koncerthelyszíne, a MÜPA „A Zongora 2024”-es sorozata.
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben ebben a sorozatban Bogányi Gergely január 31-ei koncertje után március 13-án Grigorij Szokolov, május 22-én Balázs János, szeptember 12-én pedig Piotr Anderszewski előadóművészetét csodálhatja majd a nagyérdemű.
Bővebb információ: mvmkoncertek@gmail.com, www.azongora.hu, www.facebook.com/azongora
Bogányi Gergely (Vác, 1974. január 4. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.
Édesapja Bogányi Tibor (1936–2023) karnagy, zenetanár.
Négyéves korában kezdett zongorázni szülővárosa zeneiskolájában, ahol az első zongoratanára Szabó Katalin volt.
Hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi országos zongoraversenynek (1980), amit kilencévesen (1983) meg is nyert. Már a versenyen felfigyelt különleges tehetségére Máté Klára (zsűritag volt) zeneakadémiai tanárnő. 1984-ben, tízévesen tehát már nem ismeretlenül felvételt nyert a Zeneakadémia előképző „különleges tehetségek osztályába”, ahol a tanára kezdetben Máté Klára volt, majd később Esztó Zsuzsa és végül Baranyay László, akivel aztán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is folytatta a közös munkát. 1993-ban a finn zeneakadémia ösztöndíjasaként tizenkilenc évesen eljutott a tengerentúlra egy amerikai zeneművészeti egyetemre, ahol egyéves ösztöndíjjal tanult. Ottani tanulmányait a budapesti Zeneakadémiával párhuzamosan végezte. Az Amerikai Egyesült Államokban az Indiana Egyetemen Sebők György (†1999) és a helsinki Sibelius Akadémián Matti Raekallio professzorok irányították munkáját.
Az utóbbi években zeneszerzőként is egyre többször bemutatkozik.
A zongoraművész és konstruktőr szakemberek kis csoportja egy új elképzelés és technológia alapján épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát.
„Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbonkompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang” – így mutatta be a nevét viselő hangszert Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, amely a legjobban megfelelne ízlésének.
A zongoraművész eddigi munkásságának egyértelmű csúcspontja a 2010-es Chopin-év alkalmából rendezett, két napon átívelő koncertsorozata, ahol is a zeneszerző összes, szólózongorára írt művét megszólaltatta. Hasonlóan egyedülálló előadóművészi vállalása volt az idei évi „Felhívás keringőre” című zeneakadémiai sorozata, melynek keretében az aktuális estek programja részben a közönség kérései alapján alakult.
Díjak, kitüntetések: Nyíregyházi Országos Zeneiskolai Zongoraverseny (1983) kategóriájában első helyezett, Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny első helyezettje (1996), Vác díszpolgára (1996), Liszt Ferenc-díj (2000), Fehér Rózsa Lovagrend Érdemkeresztje (2002) – Finn állami kitüntetés, Pest megye kultúrájáért (2003), Kossuth díj (2004), Zebegény díszpolgára (2007), Junior Prima díj (2008), Prima díj (2011), Budapest díszpolgára (2016)
