Valamivel több, mint egy éve, október 13-án voltak az önkormányzati választások, és valamivel kevesebb mint egy éve, október 31-én volt az új önkormányzati testület alakuló ülése. Az új többség a hivatalos váci honlapon közzétett egy nem kicsit önfényező önértékelést, az első évéről, amely rengeteg pontból áll. (Azért a kampányígéretekkel való összevetés csak nem fért bele). Az iromány pár nap elteltével néhány szükséges változással (harmadik személyből első személy) felkerült polgármester asszony Facebook-profiljaira (kettő van). Az anyag többrendbeli kritikát érdemelne, amiből én a párbeszéd-tájékoztatásról szóló részt veszem górcső alá. Lássuk!
TÁJÉKOZTATÁS – PÁRBESZÉD
„A polgármester hetente beszámol a közösségi médiában a fontosabb megbeszélésekről, döntésekről, kezdeményezésekről.
Színesebbé, olvasmányosabbá tettük az önkormányzat havilapját, a Váci Hírnököt.
Jelentősen növeltük a közéleti és a sporthírek számát a város weboldalán. Folyamatosan hírt adunk a városi eseményekről, a közvéleményt közvetlenül érintő témákról a közösségi média legnépszerűbb felületén, a Facebookon.”
Persze a téma már a bevezetőben e két szépséges, közhelyes felütéssel kezdődött:
„Egyre inkább élhető, békés, emberközpontú város vagyunk, amelyben minden váci azt érezheti: számít a szava, számít a szavazata. Az a feladatunk, hogy egymást tiszteletben tartva élhessenek együtt a váciak mindig azt keresve, ami összeköt bennünket.”
Hát, Fletóval szólva, nem lett az igazság minden részlete kibontva. Bontsuk hát ki a részleteket.
Sok szót nem vesztegetnék polgármester asszony Facebook-profiljaira feltett heti beszámolókra, azok műfajilag operettesek (piros és kék szívecskékkel), tartalmukat tekintve pedig propagandaanyagok, igen kevés információval. Ami a párbeszédet illeti, az bizony itt nem mondható interaktívnak.
Nem sikerült olyan bejegyzést találnom, ahol valamilyen kritikai megjegyzés, problémafelvetés érdemi választ kapott volna. Nem is igazán láthatunk kritikai megjegyzéseket.
A VácOnline-on megjelent írás szerint ennek az az oka, hogy az efféle megjegyzések töröltetnek. Ezen olyan nagyon nincs ok meglepődni, a piros és kék szívecskés bejegyzések piros és kék szívecskés lájkolásra vágynak.
A váci önkormányzat Facebook-profilja már kevésbé operetteskedő propagandaeszköz. Az még csak hagyján, ha egy magánszemély (legyen az akár politikus is) kitilt embereket, töröl konszolidált hangnemű hozzászólásokat, de ha mindezt egy közpénzből finanszírozott, városi honlap teszi, az már gyalázat.
Ez a váci polgárok egy résznek egyfajta B listázását jelenti.
Azt pedig, hogy az önkormányzati többség pusztán eltűri, vagy meg is rendeli e B listázásokat, mindenki eldöntheti magában.
Szóljunk a másik közpénzen fenntartott újságról, a Váci Hírnökről is, amely, minő meglepetés, szintén propagandalappá züllött. E züllésnek két állomása volt, előbb Vicsek Ferenc főszerkesztésével tett erős lépéseket az egyoldalú tájékoztatás irányába, majd
most szeptemberben főszerkesztő-váltással sikerült a Vicsek-főszerkesztette lap színvonalát is alulmúlni.
Erre egy példát mondok el. A váci kórház és rendelőintézet felújítására, korszerűsítésére az országgyűlési képviselőnk jelentős forrást lobbizott. E felújítás mielőbbi megvalósítása nagyon fontos, régiónk egészét érintő közérdek lenne. Az önkormányzat a 2020-as munkaterve ez év februárjára be is ütemezte a szükséges HÉSZ módosítás és telekcsere végrehajtását.
Mindez azonban nem valósult meg, és jelen állás szerint legalább egy év késedelmet szenved ez a jelentős projekt.
Ez azt jelenti, hogy legalább egy évvel tovább járhatunk a teljesen leamortizálódott szakrendelőbe, és legalább egy évvel később valósulnak meg a váci kórház szükséges és időszerű fejlesztései. Mivel a késlekedés felettébb kínos, a szokásos kommunikációs csatornákon az önkormányzati többség előadta a visszamutogató szövegét május végén. E propagandaszöveg tarthatatlan állítások gyűjteménye volt, mint ahogy elemző írásomban megállapítottam.
Mindez nem zavarta meg abban a Váci Hírnök főszerkesztőjét, hogy a májusi propagandaszöveget (néhány apró módosítással) berakja az újság szeptemberi(!) számába.
Ez az abszolút propaganda, több hónapos, már cáfolt, vitatott szöveg újbóli közzététele.
Hát, a gátlástalan propagandának elég sok mestere van, de a többségük azért csak csettintene egyet e módszer láttán.
Ennyit azokról a kommunikációs csatornákról, amelyekről sikerült meglehetősen hiteltelen propaganda mondatokat látnunk. Szólni kell azonban két olyan témába vágó ügyről, amelyről nem láttunk említést.
Még az előző testület alatt működött a Polgármester válaszol nevű kommunikációs csatorna, ahol a piros és kék szívecskés lájkolgatások helyett kérdezni is lehetett az akkori polgármestertől.
E csatorna az új ciklusban néhány hónapig működött, aztán a nagy párbeszédesdi jegyében szépen megszüntették. Ezzel sikeredett elérni, hogy a váciak csupán évente egyszer, a törvény által előírt, kötelező közmeghallgatáson mondhassák el a problémáikat, kritikáikat. Hozzáteszem, hogy az emberek jelentős része ódzkodik bármiféle nyilvános szerepléstől, egy levelet még csak megír, de nyilvános közmeghallgatásra már nem vinné el a problémáját, még akkor sem, ha teljes mértékben jogos a problémája.
Természetesen azon sem csodálkozhatunk, hogy polgármesterünk első utasítása az ún. szájzár rendelet volt, amely munkajogi felelősséget emlegetett olyan közlésekkel kapcsolatban, amelyek megrendíthetik az önkormányzattal szembeni bizalmat.
Erről az ügyről is írtam egy cikket.
Hát, Vácon ekként működik a párbeszéd, amelyben „minden váci azt érezheti: számít a szava”.
Azt kell mondjam, hogy a jelenlegi többség alternatívájaként felépítendő csapat számára kötelezően elvégzendő feladat olyan kommunikációs tér kialakítása, ahol számít a szavunk, ahol nem tiltogatják le a korrekt hangon megfogalmazott, csak épp kellemetlen ellenvéleményeket, ahol válaszolnak a kialakult probléma-felvetésekre, és törekszenek azok megoldására. Sokat kell ezért dolgozni!
Sigray István
egyetemi oktató