Egy hónap alatt a harmadik Jászai Mari-díjast üldözik el Matkovichék Vácról

Matkovich váci rendszerét Csőre Gábor sem bírta pár hétnél tovább, hamar bedobta a törölközőt. Óriási presztízsveszteség, óriási kudarc, óriási pofáraesés, újabb botrányos eset ez a városvezetésnek. A korábbi színházi vezetést erőszakosan eltávolították, de a saját maguk által kinevezett művészeti vezetőnek is hetek alatt leesett, hogy a mostani városvezetés alatt lehetetlen dolgozni. Már egyértelműen látszik: csak a rombolás megy, az építkezés nem.

Matkovich Ilona és csapata büszkén kürtölte szét a közösségi médiában, hogy miután elüldözték a Váci Dunakanyar Színház eddigi igazgatóját és művészeti vezetőjét, Csőre Gábor Jászai Mari-díjas színész lesz az új művészeti vezető a színházban (persze ezt a hírt is csupa ferdítéssel tették közzé, erről a VácOnline is beszámolt). Csőre pályafutása azonban nem tartott sokáig Vácon: máris otthagyta a színházat.

Matkovich Ilona egyik vesszőparipája, hogy mindenki legyen lojális hozzá – így válogatja össze beosztottjait is. Nála a lojalitás felülírja a szakértelmet is, így az utóbbi időben jól megszaporodtak a politikai kinevezések a városházán, pl. a építkezésrongáló, volt képviselőjelölt Zöldi Péter lett a főépítész. Annyira fontos számára az, hogy mindenki hűséges legyen hozzá, hogy ezt még az ESTV Nagyító c. műsorában is elmondta. És ennek az elvnek mentén hirdette ki szájzár-rendeletét, amely lényegében arról szól, hogy nem mondhat senki mást, mint a polgármester.

Matkovich egyébként március elején, miután a két Jászai Mari-díjas művésznek, Kis Domonkos Márknak és Bakos-Kiss Gábornak hatalmi szóra el kellett hagynia a színházat, tartott egy állománygyűlést, ahol a beszédét szintén a lojalitásra hegyezte ki. Ez annyira „sikeres” volt, hogy a reggeli gyűlés után délre az alkalmazottak közül szinte mindenki felmondott.

Úgy látszik, Matkovich nagyon átverhette Csőre Gábort is, ugyanis a Jászai Mari-díjas színész mindössze két hétig bírta a váci munkát. Nyilvánvaló, hogy Csőrét rászedték, olyasmit ígértek neki az elején – pl. művészeti szabadság, anyagi feltételek, stabil költségvetés, együttműködés, támogatás -, amit a balliberális városvezetés a gyakorlatban semennyire sem ad meg. Nem csoda hát, hogy egy több évtizede a pályáján lévő színész felállt és azt mondta, hogy köszöni szépen, ő ebből nem kér, nem fogja nevével legitimálni Matkovichékat.

Matkovich jobban tenné, ha mihamarabb rájönne arra, hogy a művészek nem tűrik az ún. lojalitás elvárását, mielőtt a teljes kulturális életet romba dönti Vácon.

A polgármester asszony nevében is elnézést kérünk Csőre Gábortól, amiért valós támogatás nélkül, csak fel akarták használni a színész nevét a maguk javára. De mi lesz ezek után a padlóra küldött színházzal?