Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a „méhecskehoteleket” vagy más néven „darázsgarázsokat”, amelyekkel már kora tavasztól hatékonyan lehet segíteni a magányosan élő méhek és darazsak szaporodását – tájékoztatott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az egyesület tájékoztatója szerint a magányos fajok között sok olyan van, amelyik ujjnyinál vékonyabb járatok, azaz bölcsőkamrák védelmére bízza utódait. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamra…
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A madárvonulás, valamint az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt nincsnek madarak az etetőkön – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez. Az utóbbi években a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe. Késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok, köztük a fenyőrigó, a fenyőpinty, a csonttollú és a keresztcsőrű – olvasható az MME tájékoztatójában. A madárhiány érzését tovább fokozza, hogy a Magyarországra is jellemző enyhe időjárás miatt késő ősszel és télen a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért…
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja az önkormányzati és állami szervek, kivitelezők és a lakosság figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek március-áprilistól veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre. A tapasztalatok alapján három olyan tevékenység van, ami a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz. Mint írták, a fák és bokrok kivágása sok esetben indokolt és szükséges. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnövő fás szárú vegetáció eltávolítása, visszavágása jól…
A böjti récét választották a 2025-ös év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított online szavazás résztvevői – közölte az egyesület. Az MME 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó kezdeményezés során a lakossági internetes szavazást ezúttal a böjti réce nyerte – olvasható az MME közleményében. Tájékoztatásuk szerint a böjti réce viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Magyarországon egészen 2004-ig vadászható volt,…
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy téli madárles címmel országos madárszámlálásra hívja a lakosságot február 28-ig. Az MME közleménye szerint az akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” jellegű adatgyűjtésbe. Az okostelefonos alkalmazással és internetes segédanyagokkal támogatott számolásban bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. Az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon vagy számítógép. A közleményben hangsúlyozták: az így gyűjtött adatok hozzájárulnak ahhoz, hogy nyomon követhessék a klímaváltozás hatásait Magyarország téli madárállományának alakulására az elkövetkező évtizedekben. Hazánkban az első ilyen, a madáretetőket és ezek környékét célzó lakossági…
A Magyarországon áttelelő fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, meleg helyen történő átteleltetésük felesleges – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A tájékoztatás szerint késő ősszel és télen rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések itthon maradt fehér gólyákról. Magyarországon 2004/2005 tele előtt csak elvétve fordultak elő ilyen esetek, azóta viszont minden télen itthon marad néhány példány. Ezek a madarak nem betegek vagy sérültek, a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett, amelyhez a klímaváltozásnak is köze lehet. Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is. Az…
Újabb tizenhat vonuló parti madárfaj, köztük Magyarországon is átvonuló faj került át magasabb fenyegetettségi kategóriába a Természetvédelmi Világszövetség úgynevezett vörös listáján – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Ez a lista nemzetközi együttműködésben folyamatosan gyűjtött adatok alapján nyolc fenyegetettségi kategóriába sorolja a ma élő fajokat, összegyűjti a fajok ökológiai igényeit, veszélyeztető tényezőit és a lehetséges védelmi intézkedéseket – ismertette közleményében a szervezet. Kiemelték, hogy a legutóbbi jelentés szerint a veszélyeztetett parti madárfajok egyes állományai a kétharmadukra zsugorodtak, miközben a becslések szerint a madárfajok hatvan százalékának csökken a világállománya. A most magasabb fenyegetettségi kategóriákba átsorolt parti madárfajok között van…
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet. Kiemelték, hogy a lombhalmokat és rőzserakásokat ilyenkor csak óvatosan szabad megbolygatni az emlősök érdekében. Az MME közleményében azt írta, hogy a kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára, amelyek téli álma akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken. Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. A tájékoztatásban felhívták a figyelmet arra, hogy a munkák első lépésben lehetőleg…
A vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de veszélybe is sodorhatja az állatokat, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék ezeket az állatokat. A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük az énekesmadarakéval szemben több okból is problémlát jelent: kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, növeli a zsúfoltságot és a madarak közötti agressziót, fokozza a sérülésveszélyt és a fertőző betegségek, mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza terjedését – olvasható az MME közleményében. A természetvédők azt írták: problémát jelent az is, hogy a…
Műfészkek, költőládák kihelyezésével segítheti a lakosság és az önkormányzatok a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében. Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él, vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat – hangsúlyozzák a közleményben. Mint írják, a baglyok hiányában a rágcsálók állományapasztását a házi- és társállatok mellett az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével lehet csak megoldani, míg egyetlen…