Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Katolikus Karitász minden évben meghirdeti hazánk templomaiban a nagyböjti élelmiszergyűjtést.

December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Jézus Krisztus a megtestesült Ige, Isten fia, aki Szűz Máriától született Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem valóságos Isten és valóságos ember egy személyben – írja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. I. Gyula pápa 350-ben nyilvánította Jézus születésének napjává december 25-ét. Az új ünnep szimbolikus magyarázata szerint a Karácsony Jézusnak, a világ Világosságának születésnapja. A Karácsonyhoz különböző szokások kapcsolódnak, mint a betlehemezés és a karácsonyfa-állítás. A betlehemezés Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, dramatikus játék. Főbb jelenetei a szálláskeresés, amelyben a várandós Mária és József szállást…

Karácsony ünnepe alkalom, hogy felismerjük és elfogadjuk Isten minden embert megérintő szeretetét, amely átragyog a betlehemi éjszaka ridegségén és meghitté változtatja azt – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia karácsonyi üzenetében. Azt írták: fontos, hogy az ünnepen maradjon időnk belegondolni abba is, amiről a karácsony valóban szól: Jézus születéséről. „Jó helyen keressük-e a Megváltó dicsőségét, figyelünk-e az angyalok szavára, mint egykor a pásztorok, és elindulunk-e keresni őt? Meghalljuk-e Jézus tanítását, amelyben megmutatja nekünk az elcsöndesedésben rejlő erőt és megértjük-e, hogy zajos világunkban a csöndes jelenlét sokszor többet mond a szavaknál?” – fogalmaztak. Kitértek arra: I. Gyula pápa 350-ben nyilvánította Jézus…

December elsején kezdődik az advent, a karácsonyt előkészítő négy vasárnapon át tartó időszak. A keresztény ember számára az adventi időszak az elcsendesedés, az önvizsgálat, az Istennel való találkozásra készülés ideje – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében. Azt írták, az advent szó a latin „adventus Domini” kifejezésre utal, ami azt jelenti: az Úr érkezése, az Úr eljövetele. „Szent várakozás ez, ami megelőzi a Messiás, a Megváltó érkezését. Várakozunk négy héten át azért, hogy karácsony titka megérlelődjön bennünk, hogy méltó módon tudjuk befogadni a kisgyermekként közénk érkező Istent, az élet urát” – fogalmaztak. A keresztény – és minden emberi -…

November 1-jén ünnepeljük az összes szentet, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében. Azt írták: ezen a napon „imáinkban emlékezzünk meg azokról a szentekről, akik példájukkal megmutatták nekünk”, hogyan kell követni Jézust. Emlékeztettek: mindenszentek ünnepe kötelező egyházi ünnep, vagyis a katolikus hívek számára előírás a szentmisén való részvétel. A keleti egyházban már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be az ünnep, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel – olvasható…

Százötven tonna élelmiszer gyűlt össze a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kezdeményezett és a Katolikus Karitász által lebonyolított húsvéti tartósélelmiszer-gyűjtésen. Ebből csaknem tizenhétezer család ünnepi asztalára kerülnek alapvető élelmiszerek – közölte a segélyszervezet. A Tartós szeretet elnevezésű országos gyűjtésben ezrek vettek részt. A március 3-10. között zajlott akcióban a hivatalos gyűjtőpontokra és plébániákra lisztet, rizst, száraztésztát, olajat, konzerveket, instant leveseket és egyéb tartós élelmiszereket vártak, amelyet a karitász önkéntesei húsvétig juttatnak el nehéz sorsú embereknek. A családosok adományába édességet is csomagoltak a legkisebbekre is gondolva – jegyezték meg. A kép illusztráció.

A negyvennapos böjttel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében. Rámutattak: a húsételtől való tartózkodás önmagában nem böjti cselekmény. A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszköze volt. E gondolatot folytatva, a „külső böjt” gyakorlataként a modern ember felteheti magának a kérdést, mi az az érték, szokás az életében,  amihez általában ragaszkodik, de az „Isten előtti meghajlás jeleként”  lemond róla a böjti időszakban.…

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia köszönetet mondott annak az idén már több mint 800 ezer felajánlónak, aki adója egy százalékával támogatta intézményeik szolgálatát. A felajánlott összegből az egyház különböző intézményei mellett a katolikus egyház karitatív tevékenységét támogatják. Kitértek arra: egyházuk karitatív tevékenysége az ország szinte minden pontján jelen van az országos és egyházmegyei karitász, valamint a szerzetesi közösségek szolgálatain keresztül. „Munkatársaink igyekeznek a lehető legtöbb nehéz helyzetben lévő emberhez eljuttatni a tevékeny krisztusi szeretetet” – tették hozzá. „Katolikus óvodáink és iskoláink támogatása is kiemelten fontos számunkra. Folyamatosan segítjük a háború miatt nélkülöző gyermekeket és családokat, valamint a kritikus helyzetbe került…