Hazánkban legelőször 1956 júniusában tartották meg – naná, hogy szovjet mintára! – a költészet napját. Abban biztosak lehetünk, hogy nemzetünk nem sokat köszönhet a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztályának, de talán ezegyszer mégsem tévedtek azzal, hogy 1963-ban ezt az ünnepnapot József Attila születésnapjára, április 11-re rögzítették. Eleinte persze a fő célkitűzésük csupán a munkásmozgalmi líra népszerűsítése volt, de vesztükre éppen arra az alkotóra esett a választásuk, aki elsők között nevezte nevén a „fasiszta kommunizmust”. Az igazán nagy versek – amelyek olykor fel-felbukkannak emlékezetünkben a válságos, boldog, gyötrődő vagy nagy felismeréseink pillanataiban –, legtöbbször nem eposzi méretűek, sőt a…
költészet
A verslábas, esetleg ütemhangsúlyos, netán passzoló szótagszámos szövegezések szép kifutásai mellett már nagyon számolják a napokat is a Váci Költők Baráti Társaságának tagjai, akik közösséggé alakulásuk öt éves jubileumának ünneplésére készülnek – az eseménynek a színház ad majd helyet november 11-én 19 órai kezdettel. A közösséget életre hívó Pápay Eszter legújabban így fogalmazott közösségi médiás oldalán, afféle invitálóként: „Kedves Barátaim, Ismerőseim! Pontosan egy hónap múlva, november 11-én este 19 órától a Váci Dunakanyar Színház színpadán állva szeretnélek köszönteni Benneteket, ahol többek közt elhangzik egy-két versem, de de nem csak az enyéim, hanem néhány barátomé is… Történt ugyanis, hogy öt évvel…