inotay áruló

Már rég szerettem volna kiírni magamból azt, amit a közéleti viselkedésmintákkal kapcsolatban gondolok. Talán most a választások lezajlása után már nem tűnik véleményem a jobboldali vezetők irányába puncsolásnak és Imre Zsolt által leírt elemzésre is rezonál. Szóval egész életemben úgy gondoltam: A LEGNAGYOBB BŰN AZ ÁRULÁS és A LEGÉRTÉKESEBB EMBERI ATTITŰD AZ ÖNAZONOSSÁG, AZAZ A HŰSÉG. Ha ezt szeretett városunkra vetítjük, akkor is nyilvánvaló, hogy azokat a közszereplőket értékelik a választók és a város közössége, akik – legyen az nehéz vagy sikeres időszak – hűek önmagukhoz és egy állandó, stabil világnézettel rendelkeznek. Az ember beleszületik egy családba, ahol a születés…

Tovább

Számos szellemi, politikai, erkölcsi mélypontot lehetne megnevezni Inotay kampánytémái, kijelentései illetve posztjai közül, de szerintünk a legmélyebbre azok a közlései értek, amelyekben anyósa egykori egyik lakásából posztolt karácsony előtt a keresztényi szeretetről és a családi összetartásról, majd Brusznyai Margit másik lakásából egy állítólagosan amerikai, állítólagos „rádiós” szerkesztőséget fogadott. Ugyanonnan egyébként meg is erősítette Márki-Zay azon narratíváját, hogy egyedül csak ők tudnak keresztrejtvényt megfejteni a vidéki bunkókkal ellentétben. Hogy mindezen posztok miért oly ízléstelenek? A szemforgató „mélykeresztény” Inotay addigra az ötvenhatos magyar mártír lányát (a vele addig csak jót tevő saját anyósát) addigra már ezekből a lakásokból elfekvő intézményekbe távolította el…

Tovább