A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A váci jobboldal is tiszteletét tette az áldozatok váci emlékműve előtt. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben,…
Brusznyai Árpád
Számos szellemi, politikai, erkölcsi mélypontot lehetne megnevezni Inotay kampánytémái, kijelentései illetve posztjai közül, de szerintünk a legmélyebbre azok a közlései értek, amelyekben anyósa egykori egyik lakásából posztolt karácsony előtt a keresztényi szeretetről és a családi összetartásról, majd Brusznyai Margit másik lakásából egy állítólagosan amerikai, állítólagos „rádiós” szerkesztőséget fogadott. Ugyanonnan egyébként meg is erősítette Márki-Zay azon narratíváját, hogy egyedül csak ők tudnak keresztrejtvényt megfejteni a vidéki bunkókkal ellentétben. Hogy mindezen posztok miért oly ízléstelenek? A szemforgató „mélykeresztény” Inotay addigra az ötvenhatos magyar mártír lányát (a vele addig csak jót tevő saját anyósát) addigra már ezekből a lakásokból elfekvő intézményekbe távolította el…
Nemrégiben helyt adtunk lapunkban a Váci Mérték Szégyen című írásának, amelyben a szerző, Molnár J. Péter felrója Inotay Gergely alpolgármesternek azt, hogy az 1956-os nemzeti ünnepnap kapcsán idén még az országgyűlési képviselőjelölti minőségében sem volt egyetlen jó szava sem a váci választópolgárokhoz. A szerző annyit kérdezett meg, hogyan tud így a családi felmenőivel, történetesen a mártír Brusznyai Árpád emlékével elszámolni? Úgy tűnik, már a kérdés felvetése is kínos volt Inotayéknak, hiszen elevenére tapintott a képviselőjelölt hitelességi problémájára. A magát minduntalan konzervatív-keresztény színben feltüntetni akaró, valójában szín baloldali politikusjelölt vajon mit tud majd egyszer kezdeni azzal, ha abban az Apró-villában kell a…
Megrázó történet egy házaspárról. Brusznyai Árpádról, akit kivégeztek a levert 1956-os forradalom után és a feleségéről, Honti Ilonáról, aki sokáig reménykedett a megtorlás időszakában, hogy egyszer még megölelheti letartóztatott férjét. Soha többé nem tehette meg… A szomorú történetről a tavaly megjelent Magyar Hősök kötetben részletesebben is olvashatnak. Pedig minden olyan szépen indult… Honti Ilona 1930 februárjában született Budapesten. Vegyészlaboránsként végzett és a váci Forte gyárban helyezkedett el. Az 1950-es évek elején aztán egy sakkparti átírta az életét. Történt, hogy a Sződön kántorként dolgozó édesapja meghívott sakkozni egy bizonyos Brusznyai Árpádot. A fiatalemberről tudni lehetett, hogy megszenvedte a családjával együtt a…