Szimon Renáta, a Tisza váci jelöltje robothangon felmondott egy újabb siránkozást a vállakozói lét elviselhetetlen nehézségeiről. Miközben Mustanggal jár, és már 30 éve vállalkozóként dolgozik. Nevetséges. Ráadásul elképesztően tájékozatlan is.
Ha ez annyira borzasztó, ő miért dolgozik ebben formában három évtizede? Most azt hagyjuk, hogy semmi alapja annak amit mond, sőt már megint azt ígérgeti Magyar Péter nevében, ami már létezik. Szerinte majd a Magyar Péter vezette Tisza kormány ugyanis a kkv-k digitalizációjára fogja fordítani az uniós forrásokat. Segítünk: ez már létezik.
Annyira tájékozatlan Szimon Renáta, hogy arról sincs fogalma, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben bővült azoknak a támogatási és pályázati lehetőségeknek a köre, amelyek a magyar vállalkozások fejlődését segítik. A kormányzati és uniós forrásokból finanszírozott programok célja egyértelmű: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése, digitalizációjuk felgyorsítása, valamint beruházásaik ösztönzése.
A jelenlegi kínálat rendkívül sokszínű: a vissza nem térítendő támogatásoktól kezdve a kedvezményes hiteleken át egészen a tőkeprogramokig többféle konstrukció áll a cégek rendelkezésére.
A támogatási rendszer egyik zászlóshajója a Demján Sándor Program, amely több alprogramon keresztül kínál forrásokat a vállalkozások számára. Ide tartozik például a beruházás-élénkítő konstrukció, amely eszközbeszerzésre és fejlesztésekre biztosít vissza nem térítendő támogatást. Emellett külön program segíti a vállalkozásokat abban is, hogy saját weboldallal vagy akár online értékesítési felülettel jelenjenek meg a piacon.
A finanszírozási oldalon továbbra is fontos szerepet kapnak a kedvezményes hitelprogramok, amelyek alacsony, akár 0–3 százalékos kamattal érhetők el.
A digitalizáció kiemelt kormányzati cél, ennek megfelelően több pályázat is támogatja az informatikai fejlesztéseket. A vállalkozások akár néhány millió forintos támogatást is igényelhetnek vállalatirányítási rendszerek bevezetésére, automatizálásra vagy mesterséges intelligenciára épülő megoldásokra.
Ezeknél a programoknál gyakori a magas, akár 70–90 százalékos támogatási intenzitás, ami különösen vonzóvá teszi őket a kisebb cégek számára.
A termelő és szolgáltató vállalkozások számára több pályázat is elérhető, amelyek célja a kapacitás növelése és a telephelyek fejlesztése. A támogatási összegek széles skálán mozognak: néhány millió forinttól akár több százmillió forintig is terjedhetnek.
Külön figyelmet kapnak a vidéki vállalkozások, amelyek számára dedikált források állnak rendelkezésre, gyakran kedvezőbb feltételekkel.
Munkahelyteremtés és foglalkoztatás
A foglalkoztatás bővítését célzó programok keretében a vállalkozások támogatást kaphatnak új munkavállalók felvételéhez. Egyes konstrukciók esetében akár több millió forint is igényelhető egy-egy új dolgozó után, ami jelentős segítséget jelenthet a bővülő cégek számára.
Innováció és kutatás-fejlesztés
Az innovációs pályázatok elsősorban a nagyobb növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat célozzák. Ezek keretében akár százmilliós vagy milliárdos nagyságrendű támogatás is elérhető kutatás-fejlesztési projektekre, új termékek vagy szolgáltatások piacra vitelére.
A nemzetközi programok – például európai uniós együttműködések – további lehetőségeket kínálnak azoknak a cégeknek, amelyek nemzetközi szinten is terjeszkednének.
Nem csak támogatás: finanszírozási eszközök is
A klasszikus pályázatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív finanszírozási formák. Ide tartoznak a kamatmentes vagy kedvezményes hitelek, valamint a különböző állami és uniós tőkeprogramok, amelyek befektetés formájában segítik a vállalkozások növekedését.
Összességében több száz milliárd forintnyi forrás áll a gazdasági szereplők rendelkezésére.