Újabb súlyos ellentmondások buktatták le a Tisza Párt ajánlásgyűjtéséről szóló kommunikációt, miután Magyar Péter szombaton még magabiztosan azt állította: jelöltjeik már bőven összegyűjtötték az induláshoz szükséges aláírásokat, sőt országosan mintegy 250 ezer ajánlásról beszélt, a Mandiner szerint a valóságban a hivatalos adatok kifejezetten kellemetlen képet festenek a párt szervezettségéről és hitelességéről.
A Mandiner beszámol róla, hogy a Tolna megyei 3-as választókerületben vasárnap reggel 9 órakor egyedül Süli János, a Fidesz–KDNP jelöltje rendelkezett a szükséges számú ajánlással. A tiszás jelölt, Cseh Tamás ekkor még csak az íveket vette át, érvényes aláírásokat nem adott le. A lap felidézi: mindez annak fényében különösen kínos, hogy Magyar Péter előző nap már arról beszélt, órákkal az ívek átvétele után „sokszorosát” összegyűjtötték a szükséges mennyiségnek. A Mandiner szerint ez a helyi példa is azt mutatja, hogy a pártelnök kommunikációja és a terepen látható valóság között komoly szakadék tátong.
A cikk kitér arra is, hogy Cseh Tamás ugyan szombaton délután posztolta: leadta az aláírásokat a paksi jegyzőnél, ám vasárnap kora délutánig az NVI rendszerében nem jelent meg érdemi eredmény. Később a státusza „bejelentve” szintre változott, de – hívja fel a figyelmet a Mandiner – ez mindössze annyit jelent, hogy adott le íveket, nem pedig azt, hogy az 500 érvényes ajánlás valóban meg is van. A lap értelmezésében ez újabb példája annak, hogy a Tisza Párt kommunikációja gyakran előbb szól a sikerről, mint hogy annak bármilyen ellenőrizhető alapja lenne.
A Mandiner ezután rátér az országos adatokra, és az Alapjogokért Központ közérdekű adatigénylésére hivatkozva közli: Magyar Péter 250 ezres állítása egyszerűen nem egyeztethető össze a Nemzeti Választási Iroda hivatalos számaival. A lap szerint a zárásig a Tisza Párt mindössze 13 806 ívet adott le, miközben egy íven legfeljebb nyolc aláírás szerepelhet. Ez legfeljebb nagyjából 110 ezer ajánlást jelenthet, vagyis még elméleti maximumként is messze elmarad a kommunikált 250 ezertől. A Mandiner hangsúlyozza: nem „kisebb eltérésről”, hanem nagyságrendi különbségről van szó.
Ezzel szemben – számol be a lap – a Fidesz–KDNP 24 523 ívet nyújtott be, ami közel 196 ezer ajánlásnak felel meg, vagyis nagyjából 85 ezerrel többnek, mint amennyit a Tisza Párt produkált. A Mandiner szerint ez nemcsak a kormánypártok szervezeti fölényét mutatja, hanem azt is, mennyire túlzóak és megalapozatlanok voltak Magyar Péter kijelentései a saját politikai erejükről.
A cikk idézi az Alapjogokért Központ értékelését is, amely szerint a Tisza Párt kezdettől inkább látszatpolitikát folytat: pártnak tűnik, de valójában inkább egy digitális mozgalom, ahol a hangzatos kommunikáció megelőzi a valós szervezeti teljesítményt. A Mandiner szerint az ajánlásgyűjtés körüli számháború is pontosan ezt a képet erősíti: a nagyot mondó nyilatkozatok mögött jóval szerényebb és nehezen védhető eredmények állnak.
A lap emlékeztet arra is, hogy állítása szerint Magyar Péter korábban más ügyekben – például az európai parlamenti mandátuma, a mentelmi joga vagy a párt programja kapcsán – szintén többször tett vitatható vagy félrevezető kijelentéseket.
A Mandiner végül Kocsis Máté Facebook-bejegyzését is idézi, amely szerint „a számok nem hazudnak”, és a leadott ívek alapján egyértelmű kormánypárti fölény látszik. A lap összegzése szerint az ügy nem pusztán egy kommunikációs túlzásról szól, hanem arról, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter hitelessége újabb komoly csorbát szenvedett, amikor a hangzatos állítások szembetalálkoztak a hivatalos adatokkal.
