Bár elmúlt már csaknem egy hét azóta, hogy felháborodott szülők és egykori pedagógusok sajtótájékoztatót tartottak (ismét) a Baba utcai bölcsőde előtt, és Matkovich Ilona is megírta szokásos hétvégi kiskátéját, amiben elmondja, ő mit tartott fontosnak az elmúlt hétből,
a városházi korifeusok körében még sincs nyoma sem annak, hogy bármi probléma lenne az intézményben. Pedig van. Nem is kicsi. Ráadásul rendszerszintű.
A dolog szakmai részét hagyjuk meg későbbi elemzésre. Jelen írásban inkább fókuszálunk arra, hogy hogyan tükrözi mindaz, ami a Baba utcai bölcsődében zajlik, a Matkovich Ilona nevével fémjelzett váci önkormányzat generális működését.
Kezdjük mindjárt az elején. Ott, ahol a frissen választott polgármester meg akart szabadulni a számára nem tetsző színházigazgatótól, de amaz nem hagyta magát, így egy huszáros vágással, vagyis rendelettel megtiltotta neki a szabad véleménynyilvánítást. Mindeközben persze önmagát a demokratikus függetlenobjektivitás felkent szentjének hirdette, hiszen korábban olyan lapokban publikált, mint a Magyar Narancs. (Nomen est omen, olyan polgármester is lett: kicsi, savanyú, de a mienk.)
A rendszer lényege már ekkor jól látszott: egy kínkeservesen összegyúrt, össze hazudott, csupán az érdekek által megtartott városi koalíció vette át a hatalmat Vácon csupa sértődött, revansvágytól fűtött, egyszer, vagy többször bukott helyi politikus. A dolog semmi jót nem ígért.
Aztán persze valahogy összekaparták amit lehetett, de ehhez az előzetes egyezkedések és támogatásért beígért pozíciók miatt három alpolgármesterre is szükség lett. Olyannyira, hogy ma sem tudni, ki vezet(meg) kit. Ehhez az eleve hendikeppes felálláshoz még hozzájön az a gyári Dafke, ami a wannabe osztrák kisváros első asszonyának sajátja. Vagyis mindent és zsigerből el kell utasítani, ami jobboldalról, pláne Rétvári Bencétől jön. De ujjal mutogatni rá persze lehet, sőt kell. Mind a mai napig ez az irányvonal ebben az ügyben, annak ellenére is, hogy azóta csúfos kudarcot vallott a Nagy Terv, vagyis Inotay Gergely alpolgármester országgyűlési képviselő-jelöltsége.
Apropos, Inotay Gergely. Az egyik főszereplője a Baba utcai eseményeknek. Hiszen minden tiltakozó szülő, aki összeakadt Sivóné Cseh Katalin vezető asszony demokrácia értelmezésével, végső soron nála köt ki. Mint ahogy az egyszeri újságíró is, aki kérdést kíván feltenni az ügyben. Merthogy e cikk szerzője, úgyis mint egy országos televízió tudósítója, email-ben érdeklődött alpolgármester úrnál a Baba utcai intézményben zajló eseményekről. Egészen pontosan arról, hogy miért támogat egy bizonyos álláspontot annak ellenére, hogy a szülőnél lévő szakvélemények az ellentétes álláspontot támasztják alá. Nos, választ nem kapott. De a szülő igen. Egy olyan választ, amiben Inotay Gergely az újságíró megkeresésére hivatkozik.
Nos, dióhéjban ennyi. Ennyi „demokrácia” még gombócból is sok, hogy klasszikust idézzünk. A Baba utcai bölcsőde vezetője pedig, az egyre gyarapodó számú szülői kommentek szerint legalábbis, naponta felmondja a leckét. A kérdés továbbra is az: neki mikor fognak felmondani?
MJP
***
AZ ÚR
Csak hódolat illet meg, nem birálat.
LUCIFER
Nem adhatok mást, csak mi lényegem.
(Az angyalokra mutatva)
Dicsér eléggé e hitvány sereg..
(Madách Imre: Az ember tragédiája Első szín)
***
„Ezt a hidat nekünk végre fel kellene építenünk, és át kéne mennünk rajta a francba”
(Inotay Gergely, Vác alpolgármestere 2022.03.18)