ELKEZDŐDÖTT A GALAMB UTCAI PÜSPÖKSÉGI INGATLAN FEJLESZTÉSE IS

A székesegyház rendkívüli jelentőségű belső felújításával párhuzamosan – szintén a Vácnak korábban megítélt négy milliárd forintos turisztikai célú kormányzati támogatás költségvetési keretében – elkezdődött a Galamb utca 5. alatti hitéleti központ épületeinek, udvarának, pincéjének átfogó rekonstrukciója is.

A helyszínen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elsőként dr. Marton Zsolt megyéspüspök szólt a megkezdett felújításról, fejlesztésről.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

– Az 1768 és 1775 között épült barokk püspöki palota kiszolgáló épületei álltak itt, illetve állnak és maradnak is meg részben, csak felújítva, korszerűsítve, új funkciót betöltve a jövőben. Itt voltak valamikor kocsiszínek, aztán a későbbi idők folyamán, az elmúlt évtizedekben hitéleti központ működött itt előadótermekkel, garázsokkal és egyéb kiszolgáló helyiségekkel. Több mint huszonöt éve, sőt lassan három évtizede nem történt semmilyen felújítás, így nedves falakkal és egyéb problémákkal szembesültünk a fejlesztés előkészítő szakaszában, ez alapján elmondhatjuk, hogy nagyon időszerűvé vált ez a beruházás. Jelenleg a bontási műveletek zajlanak, tizenöt százalékos a kivitelezés állapota, illetve megkezdődött az ide tervezett nagy ebédlőnek és konyhának az alapozása – mondta az eddig történtekről a megyéspüspök.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

Ezután ismertette a fejlesztés elemeit, miszerint alapvetően egy komplex hitéleti központ kap itt helyet, például kialakítanak egy száz főt befogadó konferenciatermet, egy hatszáz fő ellátására alkalmas konyhát, hozzá csatolt ebédlővel, továbbá helyet kap majd még a régi-új épületegyüttesben stúdiótér és több más hitéleti funkciójú kisebb terem, továbbá kápolna is készül.

– Örülünk, hogy kaptunk a magyar kormánytól 2 milliárd forintot ennek a fejlesztésnek a megvalósítására, jókor jött, mert valóban, amikor feltártuk az épületeket, akkor kiderült, hogy nagyon szükséges a feltárás, bontás és építés. Meglepetések is értek bennünket, hiszen a várostörténet szempontjából, és a püspökség története szempontjából is fontos dolgok derültek ki.

A korábban lebetonozott garázsok alatt megtaláltuk a középkori pincét, a püspöki palota alatti pince lejáratával együtt, illetve még egyéb leletek is előbukkantak, pénzérmék, kőmaradványok. Ezek állami tulajdonok, tehát a városi múzeumba fognak kerülni.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

De a feltárt föld alatti értékek miatt változott a kivitelezési terv, ugyanis immár az is cél, hogy a felújítás után ezek a részek is megközelíthetők, látogathatók legyenek.

Rétvári Bence a választókerület országgyűlési képviselője, képviselő-jelölt így fogalmazott:

„Az utóbbi években sok fejlesztést láthatunk egyházi oldalon is Vácott, gondoljunk csak a hátrányos helyzetből indulók képzésére szakosodott, de számos kulturális eseménynek is helyet adó Kilátó központra, emellett javában tart ugye a székesegyháznak a belső felújítása is, és hát itt, ezen a Galamb utcai ingatlanos is láthatjuk, hogy a nagy volumenű fejlesztés eredményeként nem csak fontos funkciókat kaphat a terület, de meg is szépülhet a környezet. Öröm, hogy a püspökség nagy hangsúlyt fektet arra, hogy Vác egyre szebb, egyre mutatósabb város lehessen, és ehhez saját erőforrásaiból is sokat áldoz.”

Ribáry Zoltán

***

Projekt megnevezése: Váci római katolikus egyházi épületek fejlesztése

(váci székesegyház és Galamb utcai hitéleti központ felújítás)

A kormányzati forrás összege 4 milliárd forint a teljes projektre (Székesegyház + Galamb utcai központ, 2–2 md Ft megoszlásban)

Kik fogják használni a Galamb utcai létesítményt:

az egyházmegye hívei, papjai a képzéseken, konferenciákon, zenei rendezvények és kulturális programok résztvevői, helyi és környékbeli lakosok, turista látogatók (kávézó)

A Galamb utcai központ befogadóképesség:

150 fő + 600 fős konyha is fog benne üzemelni, amely ellátja napi szinten az egyházmegyei intézményeket, iskolákat.

Üzemeltető: Váci Egyházmegye

  • A felújításra kerülő hitéleti konferencia- és látogatóközpont meglévő épületegységei jelenlegi állapotukban nem alkalmasak, vagy alig alkalmasak a funkciójuk teljes ellátására,
    és nem képesek kiszolgálni az egyházmegye pezsgő hitéleti és közösségi életét.
  • A jelen fejlesztési projekt nemcsak a közvetlen célcsoport, a katolikus hívő lakosság életkörülményeinek javításához, hanem a fejlesztéssel érintett település, és annak tágabb környezete versenyképességének a növeléséhez is jelentősen hozzájárul.
  • Tekintve, hogy mindkét felújítással érintett épület mind funkcionális, mind emblematikus szempontból kiemelt jelentőségű, így felújításuk az egész egyházmegye számára nagy jelentőséggel bír.
  • A településkép javulásával és az épített értékek megőrzésével nemcsak közvetett módon az infrastruktúra és a hitélet javításával növeljük a települések lakosságmegtartó
    képességét, hanem közvetlenül a beruházások által teremtett munkahelyekkel is.