Különös vasárnap volt ez a mostani. Fél nap elegendő volt ahhoz, hogy megjárjuk a mennyet és a poklot. Nagyszerűen indult, rémálom lett a vége. Délben még joggal hihettük azt, hogy a világ jó, igaz, szerethető, tiszta és magasztos, este tízre mintha mindez átfordult volna és új jelzők kerültek elő: aljas, hazug, gyűlölködő, mocskos, alantas. Tizenkét óra, nem kellett több.
Reggel korán megérkezett Ferenc pápa. Csodálatos idő, Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök fogadta Budapesten a Szépművészeti Múzeumban. Hiába reménykedett az ellenzék, hogy a „teljesen elszigetelt” Orbánnal szóba sem áll a katolikus egyházfő, ez a kívánalmuk sem jött be. Megint bakot lőttek. (Mint rendesen…!) Pontosan az ellenkezője történt.
Szívélyes fogadtatás, baráti beszélgetés, találkozás az ünneplő tömeggel, megható jelenetek, pápai áldás két kisgyermeknek, néhány könnycsepp, ajándékok.
Aztán egy felejthetetlen szentmise, melyet Ferenc pápa celebrált, gyönyörűen éneklő kórus, Isten áldd meg a magyart, emelkedett hangulat, boldog tömeg szerte a nagyvilágból…
Aztán leszállt az este. Következett a nagy ötösfogat: az Apró, a sírós, a tahó, a tudatlan és a senki.
Dobrev, Karácsony, Jakab, Fekete-Győr és Márki-Zay, egy bohózatba illő casting segédstatisztái, az ATV Voks 2021, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek élő vitaműsorában. Atyaég, mi lesz Karácsonnyal Gyurcsány nélkül, ha spontán válaszolnia kell? Ki súg majd neki, hogy ne mondjon eget rengető, később védhetetlen ostobaságot…? És mondott is.
Aki előzetesen nem vett be nyugtatót, az nem sokáig bírta. Arra kilencven perc tömény és fékezhetetlen demagógia várt. És félelem. Félelem attól, nehogy ezek közül bárki is kormányzati pozícióba kerüljön.
Már az elején ijesztő gondolataik voltak, melyek a bolsevik időket idézték. 1917. októberét és Petrográdot vagy 1919. márciusát, a dicsőségest… Amikor egy kisebbség erőszakos úton ragadta magához a hatalmat a többséggel szemben. Ők is erre készülnek. Ország-világ előtt kimondták: ha pozícióba kerülnek hatályon kívül helyezik az Alaptörvényt – bármi áron.
Közben mindenki hozta önmagát.
- Jakab leváltana, lecsukatna, kirúgatna mindenkit, akinek a legkevesebb köze is van a Fideszhez, a bebörtönzést egyenesen Polt Péterrel kezdené. Később Magyarországot az általa mintaországnak tartott Romániával hasonlította össze, ahol minden jó úton halad (elsősorban a dutyiba zárások) és amelyet ők is követnének.
- Karácsony még erre is rátett. Szerinte gyorsan kell cselekedniük, „nem érünk rá arra, amíg végig mennek a bírósági eljárások”. Azt is mondta még a magas, hiperpasszív ember, hogy Magyarország nem jogállam, ahol az emberek milliói nyomorban élnek és ha csak rajta múlna, azonnal zárolná minden Fidesz-tag bankszámláját, mert azon kizárólag lopott pénz van. Ennek egyik oka, hogy a kormány lenyúlja a közpénzt.
- Gyurcsány neje is az Alaptörvény hatályon kívül helyezését vizionálta, ellenkező esetben nem tudnának kedvük szerint kormányozni.
- Fekete-Győr András már az első nap kiürítené a Karmelita Kolostort és mindenhonnan száműzné a fideszeseket. Még két orbitális butaságot is mondott a széles vállú olimpia gyűlölő: Mészáros Lőrincet közönséges bűnözőnek titulálta, ezt még fokozva Hadházy Ákost követelte egy általa felállítandó korrupció-ellenes ügynökség élére.
- Márki-Zay Péter sem hazudtolta meg önmagát. A tőle már megszokott sok-sok ostobaság mellett büszkén jelentette ki: „Ha a bűnözőket kivesszük a Fideszből, nem tudni, hány ember marad a parlamentben…!”
Aztán – hála Istennek – lement a függöny, vége lett a tragikomédiának.
Mindannyian abban reménykednek, majd ők, de azt is tudják, hogy a nagy koreográfus, Gyurcsány Ferenc még a háttérben iszogat vagy támasztja a kirakat üvegét…. Hagyja, hadd nyírják egymást, neki az a legjobb.
De minket nem lehet megtéveszteni, tisztában vagyunk vele, hogy teljesen mindegy az, hogy ki lesz a két felvonásos NB III-as kiesési rangadó egyetlen bennmaradója, akkor is Fletó a főnök. Joggal emlékezhetünk A tanú egyik utolsó mondatára: „Egy brancs maguk…!”