A majdani ipolydamásdi hídfő helyén helyezték el július 2-án az új Ipoly-híd alapkövét. Andrej Doležal szlovák közlekedési és építésügyi miniszter, Milan Belica, a Nyitrai önkormányzati régió elnöke és Rétvári Bence, a Dunakanyar térségének országgyűlési képviselőjének társaságában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyezték el a híd alapkövét. Az Ipolydamásdot a felvidéki Helembával összekötő építmény 2023 elejére készül el.
Az ünnepség után Szijjártó Péter exkluzív interjút adott a VácOnline-nak.
VO: Emlékezetes Christiane Amanpour által elővezetett fake news az Önnel készített CNN-interjújában, melyet azonnal, angolul cáfolt. Számít a továbbiakban is hasonlókra? A közösségi médiát elöntő hazugságáradattal hogyan lehet szembeszállni?
– Amióta mi kormányzunk, mindvégig azzal kellett szembesülnünk, hogy folyamatos nemzetközi támadás kereszttüzében állunk, de ezen nem szabad meglepődnünk. A helyzet ugyanis az, hogy minden olyan kormány, amely a saját nemzeti érdekét helyezi előtérbe, amely a keresztény értékek alapján kormányoz, amelyik szembemegy a liberális mainstreammel, amely migrációellenes politikát folytat, az azonnali nagy és összehangolt nemzetközi támadásnak van kitéve. Tehát nem szabad meglepődni ezeken a támadásokon, és arra kell számítanunk, hogy az elkövetkezendő időszakban is ezek a támadások még tovább fognak erősödni. Mi ugyanis nemhogy nem adjuk fel a nemzeti alapú és nemzeti érdekekre épülő politikánkat, hanem azt még erősíteni is fogjuk a jövőben.
A világjárvány világgazdasági következményei itt vannak velünk. Mi elsőként nyitottuk újra a gazdaságunkat és elsőként is akarjuk újraindítani. Ez nyilvánvalóan egy nagy nemzetközi versenykörnyezetben történik. Mindenki próbál a világgazdasági pozíciókért harcolni, és hogyha valaki – kis országként, mint mi – még sikeres is tud lenni, akkor az arra számíthat, hogy a nagyobbak politikai alapon meg fogják támadni.
VO: Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott, hogy a külpolitika versenyszféra. Orbán Viktor a verseny taktikáját is megadta: a pandémiával kapcsolatosan kimondta, hogy a kanyarban kell előzni. Jól érezzük, hogy e két állítás közös irányba mutat?
– Amikor világossá vált, hogy a világjárványnak komoly gazdasági hatásai is vannak, akkor mi úgy döntöttünk, hogy nem adjuk fel a korábbi gazdasági stratégiánkat, és nem segélyt akarunk adni az embereknek, mert az kiszámíthatatlanságot és kiszolgáltatottságot okoz, hanem munkát. A munka ad biztonságot, kiszámítható bevételt és kiszámítható jövőt. Ezért a világjárvány alatt a legfontosabb célunk az volt, hogy megvédjük a veszélybe került munkahelyeket, és az elvesztett munkahelyeket pedig bepótoljuk. Ez nem volt másként lehetséges, mint hogy a kanyarban megelőztük azokat, akik az egyenesben még előttünk haladtak. Magyarul gyors és rugalmas beruházások támogatására irányuló intézkedésekkel ebben a nehéz helyzetben is megteremtettük azt, hogy tavaly beruházási rekordot döntöttünk: 1434 vállalat beruházását támogattuk. Ezek a beruházások 270 ezer munkahelyet meg tudtak menteni, aminek következményeként ma már újra 3% körül van a munkanélküliségi arány hazánkban.
36 ezerrel többen dolgoznak, mint dolgoztak a világjárvány előtt, tehát a kanyarban előzés művelete sikeresnek bizonyult. Most a feladat az, hogy Európában a leggyorsabban indítsuk újra a magyar gazdaságot. Ehhez bevezetünk néhány új intézkedést, ezeket az új intézkedéseket az általam vezetett operatív törzs meghozza, a kormányzat jóváhagyja, és ebben az esetben még tovább tudjuk növelni a versenyelőnyünket ebben a nehéz helyzetben.
VO: A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hatalmas szerepe volt a pandémia elleni védekezésben és az eszközök beszerzésében. Személy szerint rendkívüli támadásokat kapott eközben, ám a magyarok többsége mára belátta ennek értelmét. Az eszközök a pandémia legyőzésén túl barátságok építésében, új kapcsolatok kialakításában segíthetnek: gondolhatunk a Csehországnak vagy épp a Zöld-foki Köztársaságnak nyújtott segítségre. Milyen hatásokra számíthatunk ezektől és az esetleges további lépésektől?
– Magyarország nem egy sziget. Mi nem tudjuk izolálni magunkat. Tehát az, hogy mi jól védekezünk, az fontos, de nekünk fontos az is, hogy a vírust aztán ne hozzák ide újra. Az is fontos még, hogy a partnerek is jól tudjanak védekezni, mert a mi gazdaságunk újraindításához szükséges az ő gazdaságuk gyors újraindítása is. Olyan szintű egymásrautaltságban, kölcsönhatásban élünk itt a térségben, hogyha valakinél valami félremegy, akkor az sajnos negatív hatással lehet a többiekre is. Ezért is döntöttünk úgy, hogy Észak-Macedóniának, Montenegrónak, Bosznia-Hercegovinának és Csehországnak is segítünk oltóanyagokkal, mert minél sikeresebben védekezik a szomszéd, annál sikeresebben védekezhetünk mi is. Minél jobban megy a szomszédnak, annál jobban megy nekünk is, minél egészségesebb a szomszéd, annál nagyobb az esély, hogy mi is egészségesek maradunk. Úgyhogy helyes döntés volt az oltóanyagok nagyobb mennyiségű megvásárlása, mert gyorsan volt oltóanyagunk az elején, így mára 65%-os beoltottsági arányt tudtunk elérni, ami európai szinten egyedülálló és világszinten is az élmezőnyben van. Ezt nem tudtuk volna elérni, hogyha az elején kizárólag csak az európai szállításokra számítottunk volna.
VO: Hazai vizekre evezve: az EB óta a magyarok megérezték, hogy öröm magyarnak lenni, szabad nagyot álmodni és küzdeni a céljaink eléréséért. De mást is láttunk: a holland szurkolók narancsos felvonulást rendezhettek Budapesten, míg Münchenben a magyar szurkolók rohamrendőrök és farkaskutyák őrizete mellett, buszokba zárva mehettek a stadionba, még a magyar konzul sem mehetett a közelükbe. Mit üzennek a sikereink és azok nyugati reakciója, s mire számíthatunk a továbbiakban?
– Sajnos a világtörténelem során már bebizonyosodott – és ha valakik, akkor a németek ezt jól tudhatják –, hogyha ideológiát és politikát kevernek a sportba, abból mindig nagy baj kerekedik. Ezért nem is értem és elképesztőnek tartom, hogy Németországban mennyi energiát mozgósítottak annak érdekében, hogy egy egyértelmű politikai ügyet belekeverjenek a sportba, a labdarúgás ügyébe. Ez gátlástalan művelet volt, amelynek során rendkívül pökhendi, nagyképű és méltatlan módon viselkedtek a magyarokkal szemben. Azt gondolom, hogy vagy valami nagyon fatális szervezői hiba, vagy egy direkt eseménysor vezetett odáig, hogy a müncheni stadionban a magyar himnusz alatt szivárványos zászlóval egy ember a pályára beszaladhatott. Láthattuk pedig, hogy volt elég rendőr a müncheni futballstadionban, hiszen a kommandósokat felvonultatták a magyar szurkolók elé, jól láthatóan megfélemlítési és erődemonstrációs célokkal. Ugyanakkor egy magányos, pályára futó, szivárványzászlós embert nem tudtak vagy nem akartak megállítani. Ezért azt gondolom, hogy mi magyarok joggal várjuk a választ arra, hogy mi vezethetett oda, hogy ez az ember a himnusz alatt, a himnuszt éneklő magyar játékosokat a futballpályán provokálhatta. Joggal kérdezzük tehát, hogy mi lett ennek a következménye az adott személy, illetve az ő pályára jutását lehetővé tevő személyek számára.
Mi magyarok közben kiválóan vizsgáztunk, igazi futballhangulat, igazi örömünnep volt Budapesten és csak egyedül nálunk lehetett ilyen. Ha mi is olyan lassan oltottunk volna, mint a többiek, akkor nálunk is foghíjas stadionban lehetett volna játszani a mérkőzéseket. Mi gyorsan oltottunk, ezért 60 ezer magyar élvezhette a válogatott két mérkőzését.
VO: Örömünnepre gyülekeztünk ma is. Az Ipolydamásd és Helemba között épülő híd 24 km-rel lerövidíti a két település, illetve a Vác és Párkány közötti utat is. Ezt a hidat 2000-ben a jeges ár elsodorta és ma kormányzati akaratból és uniós forrásból újjáépül. Milyen emberi, gazdasági és egyéb előnyöket jelent majd, ha elkészül?
– Természetellenes állapot az, amikor az embernek 24 km-t kell kerülnie ahhoz, hogy a szemben lévő településre átjuthasson, ami egyébként perceket venne igénybe. Sajnos több helyen is van még ilyen méltatlan helyzet a határaink mentén, amelyeket sorra fel kell majd számolni. Három Ipoly-híd építése van folyamatban, az itteni mellett Őrhalomnál, illetve Drégelypalánknál is épülnek az Ipolyon átívelő hidak.
Magyarország és Szlovákia kapcsolatrendszere soha nem volt olyan jó, mint most és ezt közös sikertörténetnek értékeljük, ennek egyik példája e híd megépítése is. Magyarország és Szlovákia ezer szállal kötődik egymáshoz, érdekünk, hogy ezeket az összekötő szálakat, összekötő kapcsokat még szorosabbra, még élőbbre fűzzük, és ez csak úgy lehetséges, hogyha a határ két oldalán élő közösségek könnyen el tudjanak jutni egymáshoz. Jelenleg a helyzet még nem így fest. Azon dolgozunk, hogy minél több ilyen méltatlan helyzetet felszámoljunk. Jelenleg a három Ipoly-híd építése mellett egy kompkapcsolat kiépítése zajlik a két ország között, Neszmélynél. Nagyrozványnál pedig útépítés zajlik, mely a nyár végére be is fejeződik. Dunakilitinél, az ország nyugati felén pedig épül egy kerékpáros-gyalogos híd. Ma 35 átkelési pont van a két ország között, ebből tízet 2010 óta adtunk át, és az a célunk, hogy ezután 2023-ig, legkésőbb 2023 elejéig ez a hat új kapcsolat is elkészüljön.
VO: Hidak, autópálya, kerékpárutak, kompok épülnek Szlovákia-Magyarország között. Nemrég még elképzelhetetlen lett volna mindez. Tudjuk, hogy tevékenységének homlokterében áll a V4-ek közötti minél jobb együttműködés kialakítása. Várható-e még további, ezekhez hasonló projekt, ami tovább fejleszti e kapcsolatokat?
– Az idei év őszére elkészül a Miskolcot Kassával összekötő gyorsforgalmi út, és ez megteremti a két ország keleti vége közötti szerves összeköttetést, valamint Magyarországról az északi irányú szállításokat teszi könnyebbé. Ez egy nagyon régi adósságunk, mivel szlovák oldalon készen van az autópálya a határtól Kassáig. Mi idén ősszel készülünk el a Miskolc és a határ közötti szakasszal, és gyakorlatilag innentől kezdve Budapestet Kassával autópálya köti össze, de mondhatnám azt is, hogy Magyarországon keresztül Kassát Pozsonnyal.