A címbeli feltételes mód csak akkor válhat bizonyossággá, ha az illetékes hatóság is elmarasztalhatónak ítéli meg a polgármester asszony újabb törvénysértés-gyanús ügyét, aki a vészhelyzet idején elkövetett tevékenységeivel hétről-hétre gyűjti a törvényesség megkerülése kapcsán fejére a parazsat.
Elsőként május 6-án arról írtunk, hogy a kormányhivatal törvénysértő helyzet megszüntetésére szólította fel a polgármestert, mert a település honlapjára nem tette ki az egyébként kötelezően ismertetendő, egy személyben meghozott költségvetés módosítását. Ez a feddés nem szőrszálhasogatás volt, hiszen a kontroll nélkül hozott pénzügyi döntés, amelyet bár megtehetett, mégis kötelező lett volna nyilvánosságra hoznia.
A választók így joggal feltételezhetik, hogy valamiféle titkolnivaló lehet a dokumentumban.
Matkovich átlépett a törvényeken a veszélyhelyzet alatt – kormányhivatal marasztalta el a városházát
Egy hétre rá, a váci városvédők az örökségvédelmi hivatalhoz írt leveléről számoltunk be, amiben a levélírók álláspontja szerint olyan nagy léptékű volt a Matkovich Ilona kezdeményezte 300 éves barokk városháza felújítása és átalakítása, hogy törvénysértőnek tartják a műemlékvédelmi szervek döntéshozatalból való kihagyását.
Műemlékvédelmi szabálytalanság gyanú a városházi felújításnál
A mostani eset is vérlázító lehet, amennyiben az megállja a helyét, hiszen Matkovich Ilona a választás előtt, választási ígéreteiben és azóta szinte mindennapi nyilatkozataiban
előszeretettel ostorozza a kormányt, a jobboldalt, hogy az jogkövető magatartást tanúsítson, s közben nagy komolysággal beszél mindig arról, hogy eljött a városházán az igazi törvényesség és igazságosság ideje.
Most meglehet, hogy ezúttal éppen az államháztartásról szóló törvénnyel gyűlt meg a baja.
Pest megye valamennyi jegyzője május 12-én kapott a Pest Megyei Kormányhivataltól egy, a 2019. költségvetési évre vonatkozó zárszámadási rendeleteinek elfogadásával kapcsolatos tájékoztatót.
Ebben a kormányhivatal vezetője tudatosította az érvényben lévő törvény alapján az önkormányzatokkal, hogy idézzük: „a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség közösen képviselt szakmai álláspontja szerint a Korm rendelet 17. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat
zárszámadási rendeletét kizárólag a képviselő-testület jogosult elfogadni a veszélyhelyzet megszűnését követően.
Ennek értelmében a polgármester a zárszámadást a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII törvény 46. § (4) bekezdésére hivatkozással nem fogadhatja el.”
Közérthetőbben mindez azt jelenti, hogy nincs akadálya annak, hogy a jegyző a 2019. évi zárszámadási rendelet tervezetet és a kapcsolódó előterjesztést elkészítse, de azt a polgármesternek a vészhelyzet megszűnését követően a képviselő-testület elé kell terjesztenie s elfogadása csak így törvényes.
Tehát a polgármester ebben a különleges jogrendben különleges rendeletet alkothat és rendeletet módosíthat, ez alól csak egyetlen egy kivétel van: ez pedig az előző évi zárszámadás, amit csak a képviselő-testület hagyhat jóvá.
Véleményünk szerint több sebből vérzik a dolog, mert a polgármester asszony meghozta ezt a rendeletet, ráadásul úgy, hogy formai előírások vannak arra, hogy hogyan kell ezt a polgármesteri hatáskörben hozott rendeletet közzétenni.
A rendelet úgy került fel a dokumentumtárba, mintha valóban a képviselő-testület április 22-én összeült volna és meghozta volna ezt a döntést, ami így konkrétan nem igaz.
A különleges jogrend különleges feladat elé állítja a polgármestereket, de nem mellőzhetik ezalatt sem a településvezetők a jogszabályok ismeretét, pláne úgy, hogy nemrégiben megintették már egy felügyeleti eljárás keretében, amiben határozottan fölhívták a figyelmét egy konkrét törvénysértésre.
Felügyeleti eljárás még ebben az ügyben nem indult, de úgy sejtjük, hogy mint elefánt a porcelánboltban, úgy közlekedik a polgármester a jogszabályok között.
Ezzel szemben viszont azt látjuk, hogy bár mindenkinél elvárja a jogkövetést, csak magára nézve nem tartja kötelezőnek a legelemibb törvények betartását sem, mintegy
túl hamar ragadta magával a „primus inter pares” hozzáállás, azaz az „első az egyenlők között” kivételezettség-élménye.
***
Összegzés
Az április 22-én a város honlapján megjelent hirdetményben olvasható, a polgármester által e napon kiadott rendeletekből kettő:
– a 21/20202 (IV.22.) sz. rendeletmódosítás – a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2020 (III.22) sz. rendeletről és a Törvényességi felügyelet által is kifogásolt 23/2020 (IV.22) sz. rendeletmódosítás,
– a 2020.évi költségvetésről szóló 5/2020 (II.20) rendeletről továbbra sem szerepelnek a Dokumentumtárban,
– míg a 22/2020. (IV.22) sz. rendeletalkotás – a 2019 évi költségvetés végrehajtásáról (Zárszámadás), amely egyértelműen jogszabálysértő, az ellenben fent van.
Tehát véleményünk szerint aznap sikerült a polgármesternek három alkalommal is törvényt sérteni.