Váci városvédők az örökségvédelmi hivatalhoz fordultak, mert álláspontjuk szerint olyan nagy léptékű a 300 éves barokk városházi épület felújítása és átalakítása, hogy abból a műemlékvédelmi szerveket nem lehetett volna kihagyni. Korábban derült rá fény, hogy miközben a városháza a járványhelyzetre hivatkozva azt állítja, semmire nincs pénz, illetve pénzhiányra hivatkozva egyes városi dolgozok fizetését 100%-kal csökkentették, aközben a Polgármesteri Hivatalban nagyvonalú felújítások kezdődtek.
A beadvány szerzői arról tájékoztatták a hatóságot, hogy a váci városháza épületében jelentős felújítási munkálatok kezdődtek el az elmúlt időszakban, amelyek a jelenleg kialakult rendkívül komoly járványhelyzet miatt önmagában is aggodalomra adhatnak okot, tekintettel arra, hogy az épület műemléki védelem alatt áll, így – írják a levélben – vélhetően számos többletkötelezettsége is keletkezik a városvezetésnek az ingatlan felújítása során.
Az épület a váciak számára különös eszmei értéket képvisel, turisztikai szempontból is fontos nevezetesség, így minden az épülettel kapcsolatos beruházást komoly közérdeklődés kísér.
A városvédők aggodalmát az váltotta ki, hogy a városházi átalakítások egy olyan műemléken történtek, amely jelentős értékkel bír.
Olyan épületről van szó, amely hazánk múltja és a magyar nemzet szempontjából egyaránt rangos építménynek tekinthető. Történeti, művészeti, tudományos jelentőségű műemlék, amely a világi barokk legjelentősebb váci emléke. Egy telekkönyv szerint az épület 1718-tól városházaként funkcionál, azaz immár több mint 300 éve otthont ad a városért munkálkodóknak, akik ezidáig vigyáztak is rá. A mai épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen. Mint hazánk sok más hasonló épülete a városházánk is „élő műemlék”, azaz olyan, amit ma is használnak, s mi több, az eredeti rendeltetésnek megfelelően.
A városvédők tisztában vannak azzal, hogy korunk igényeinek megfelelő komfortfokozat kialakítása sok esetben szükségessé teszi a bontásokat, kiegészítéseket. Ezeket azonban nem kérdéses, hogy mindig alá kell rendelni a műemléki értékek megőrzésének, ezt biztosítja a 2001. évi LXIV. törvény. E szerint a kivitelezésnél elsőrendű szempontnak kell lennie az épület korának megóvása és a felesleges felújítási beruházások elkerülése.
Képek a feltehetően műemlékvédelmi törvényt sértő munkálatokról
Az ilyen felújítási munkálatokkal szemben a törvény szigorú elvárásokat támaszt, ugyanis a 43. § (5a) bekezdése kimondja, hogy a védett műemléki érték korszerűsítése nem okozhatja a műemléki védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.
Mivel a hatósági feladatok ellátásában, hatáskör és illetékesség szerint a Pest Megyei Kormányhivatal jár el, így a beadványozók szíves tájékoztatást kértek a váci városházán jelenleg is zajló felújításokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítéséről.
A Városvédők a szigorú jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítésének egyedüli garanciáját a Hatóság előzetes jóváhagyásában látják, és az épület védelmét szem előtt tartó korszerűsítési beruházások csak ezután kezdődnek el.
A levelükben úgy vélik, ha a városvezetés ezen kötelezettségét elmulasztotta volna, a műemléki védelem alatt álló városháza több szempontból is hátrányt szenvedne.
Ebben az esetben kezdeményezik a Hatóság jogszabálynak megfelelő, mulasztás körülményeire kiterjedő vizsgálatát, a jogsértés megállapítását és a jogsértők elmarasztalását.
Továbbá kérik az emberi élet védelme érdekében egy vizsgálat lefolytatását, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetnek megfelelő körülmények vajon rendelkezésre állnak-e a felújítási munkálatokat végzők számára.
Érdeklődve várjuk e bejelentésköteles tevékenység sorsának további alakulását, hiszen a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 63.§ ab) bekezdése értelmében, ha a nyilvántartott műemlék egészének vagy bármely önálló rendeltetési egységének, alaprajzi elrendezésének, továbbá belső felületeinek, homlokzatának, nyílászáróinak vagy egyéb – különösen képző- vagy iparművészeti alkotást képező – alkotórészének, tartozékának, beépített berendezési tárgyának megváltoztatását eredményező felújítására kerülne sor azt megelőzően a beruházónak bejelentési kötelezettsége keletkezik a Hatóság felé.
Vajon volt-e bejelentés? Vajon Matkovich Ilonának számít-e annyit az épület történelmi múltja, hogy odafigyel ez örökségvédelem ezen részleteire?