Az advent szó jelentése „eljövetel”, a latin „Adventus Domini” kifejezésből származik. Az egyház a VI. században vezette be, teljessé téve ezzel a karácsonyi ünnepkört. Ebben az időszakában Jézus születésének ünnepére készülünk. Az adventi idő a felkelő napra, a világ világossága felé mutat, ezért az advent legfontosabb jelképe a fény. Az adventi fény annak a Jézusnak a jelképe, aki az élet gazdagságát, színét, fényét és szépségét adja. Ebben az elcsöndesedésben meghallhatunk égi, hívó hangokat. Állítólag az első világháború után esett meg, hogy távírászokat keresett egy nagy távírda. Mivel akkoriban a háború következtében megfogyatkoztak a szakemberek, így sokan jelentkeztek úgy az állásra,…
ünnep
Lehet, hogy örülnünk kellene még annak is, hogy nem Grincs-fákat állítanak idén adventben a váci Fő terünkön, mint más keresztényellenes helyeken, és nem „téli ünnepnek” nevezik az adventi és karácsonyi időszakot, mint a keresztény gyökerektől elszakadt Európában, de úgy gondoltuk, hogy a hagyománytisztelő helyi keresztények (leginkább az itt élő, ezeréves hagyományokkal bíró katolikusok) nevében feltétlenül szóvá kell tennünk, hogy az idei adventi koszorú színezése mennyire messzire szakadt az eredeti jelentésétől. Mindazonáltal azért abban reménykedünk, hogy az idei adventi koszorú színválasztása nem egyféle tisztelgés volt a városháza szellemi felmenői előtt!? Mert hogy képben legyünk: az adventi koszorú nem a bolsevik, hanem…
Ezen a vasárnapon kezdetét veszi az adventi időszak, elkezdődik a karácsonyra való készülődés, meggyullad az adventi koszorún az első gyertya, megérezni a fenyőkoszorú illatát, meghittebbé varázsolják a lakást fényfüzérekkel, mécsesekkel. Talán bele sem gondol, mindez mennyi veszélyt hordoz magával. Az adventi időszakban megkétszereződik a lakásban keletkező tűzesetek száma. Hogy mik a leggyakoribb kiváltó okok, és mit tehet a lakástüzek csökkentése érdekében? Olvasson tovább, és megtudhatja, de előbb tekintse meg az Országos Tűzmegelőzési Bizottság által készített videót, melyben láthatja, milyen gyorsan meg tud semmisülni egy élet munkája a tűz által, ha a lentebb leírtakra nem fordít megfelelő figyelmet (konténeres adventi videó).…
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyarok a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás kiűzéséért folytatott szabadságharca volt, amely a 20. századi magyar történelem, de talán a világtörténelemnek is az egyik legmeghatározóbb eseménye lett. Az 1956. október 23-án a budapesti diákok egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődő és Csepelen november 11-én a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával befejeződő lázas napoknak megvoltak a váci főszereplői is. Ma néhány eredeti forrás felidézésével emlékezünk rájuk és egyben a hálás utókor nevében köszönetet is mondunk áldozatukért. Lapozható füzet, amely egy rövid összeállítás az 1956-os váci eseményekről, emléket állít a forradalom és szabadságharc helyi hőseinek,…
A katonai tisztavatás és az Összetartozás emlékhelyének átadása volt a fő program az augusztus 20-ai ünnepen, amelyen Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is részt vett. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth térnél létesített Összetartozás emlékhelyének átadásán azt hangsúlyozta: száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után „a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán”, nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet. A trianoni diktátum 100. évfordulóján végzett számvetés arra vezetett, hogy kihirdessük „a trianoni száz év magyar magány” korszakának lezárását. Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése után a…
Az alábbiakban beszámolunk a Sződön, Nagymaroson és Kemencén tartott Szent István tiszteletére rendezett ünnepségekről. Sződ Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környező országokkal. Intelmei és az az elv, ahogyan személyes meggyőződéssel vállalta kereszténységét, országának függetlenségéért és szabadságáért vívott küzdelmei nekünk ezer évvel később is irányadó és mérték lehet – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára augusztus 20-án, a Szödi Hősök terén tartott ünnepségen. Szép számban jöttek el a helyi polgárok, hogy együtt ünnepeljék államalapító Szent István királyunk nemzet építő és megtartó történelmi tettét, a szentmise után felszentelt…
Szent István király szentté avatásának ünnepén megemlékezünk nagy királyunk életművéről és váci kötődéséről. 1031–1043. Egyházszervezet Szent István korában A térkép a Német-Római Birodalommal 1031-ben kötött béke értelmében 1043-ig fennálló nyugati határt ábrázolja. Szent István 1083 körül keletkezett nagyobb legendája szerint a király tíz püspökséget alapított, amelyeket a legenda nem nevezett meg, de könnyen kikövetkeztethetők. Határaik megrajzolása 14. század eleji pápai tizedjegyzék alapján történt. A püspökségek nem egyszerre jöttek létre, szervezésük néha évtizedekig eltartott. Az erdélyi kivételével mindegyik székhelyének nevét viseli. A püspöki székhelyek mind egykori királyi birtokokon feküdtek. Erdély valószínűleg azért egy terület nevét kapta, mert egy szerzetes által vezetett…
2020. augusztus 20. csütörtök 18 óra Az új kenyér megáldása A szolgálatot végzi és ünnepi beszédet mond: Meláth Attila baptista lelkész A „Vác Város Díszpolgára” és a „Pro Urbe” kitüntetéseket átadása Matkovich Ilona, Vác város polgármestere Közreműködnek: Vác Civitas Szimfonikus Zenekar (vezényel: Sándor Bence karmester) Váczi Néptáncegyüttes táncosai (művészeti vezetők: Karánsebessy Balázs, Karánsebessy Orsolya és Czinóber Klára) Bodolai Péter operaénekes Váci Huszár- és Nemzetőr Bandérium A program helyszíne rossz idő esetén a Madách Imre Művelődési Központ. Augusztus 22. szombat 19 óra „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga….” Dr. Bednarik Anasztázia DLA…