Nahát, arról van szó, hogy Kolodkó Mihály, jelenleg erősen váci illetőségű szobrászművésznek köszönhetően egyre több helyen foglalnak picinyke helyet miniszobrok szerte az országban és a nagyvilágban, de legalábbis Európa más tájain is. Münchenbe is eljutott egy Pumukli-forma figura, ki tudja, hányadik krigli sörénél tartva erősen révedezik a neki rendelt sziklán ücsörögve. „Hát senki más nem jön idén sört gurítani a fesztre? Jaj, de nagyon egyedül vagyok, nehéz az élet kérem szépen. Persze a sárga földig még talán így is leiszom magam. Na de hol van itt az a sárga föld? Ha jól érzem az ülepemen, ez egy kőkemény szikla. Ennek…
szobor
Legújabban, pénteken délután Velencéből posztolt pár képet a közösségi médiában a miniszobraival az egyre ismertebbé váló, ukrajnai, kárpátaljai származású, de néhány éve Vácott letelepedett Kolodkó Mihály szobrászművész. Az alkotó alaposan megsétáltatta az egész világ egyik leglátogatottabb, legélénkebb idegenforgalmú városában legújabb miniszobrát, egy nagy tappancsú, parókás szelfiző alakot, akit aztán egy rakparti szegletben cövekelt le. (VIDEÓ) A turisták máris kezdik felfedezni a figurát, sorra készülnek róla/vele szelfiző emlékfotók. Ribáry Zoltán Fotók és videó: Kolodko Art
A jelek szerint masírozhat egy láthatatlan légió egy párhuzamos világban, aztán hopp, egyszercsak idecsöppen a valóságba egy-egy aprócska legionárius a soraikból – még tavaly így történt ez az isztriai Pulában, a kolosszeumnál, most pedig Aquincumban hédereztetett le egy bronz katonát az alkotó, a Vácott élő, kárpátaljai származású Kolodkó Mihály szobrászművész. A szobrász szombaton késő délután posztolta ki az első helyszíni fotót a harcban, no meg a vedelésben a jelek szerint igencsak elfáradt kis legionáriusról. Nagyon jól sikerült ez a szerzet is, csakúgy mint a pulai, az egy kicsit talán köpcösebb, emez szikárabb, amaz nyújtott lábakkal heverészik, emez laza hányavetiséggel lelógatja…
Gyönyörű tervek készültek a köztéri Hajós Alfréd emlékplasztikára, a Vácott élő és alkotó Detkovich Anikó munkáját is nagyra értékelte a zsűri. Várhatóan 2023 első felében készülhet el a Hajós Alfrédnek emléket állító köztéri plasztika a nagy bajnok nevét viselő budai uszodakomlexum előtt, a mű tervezője Nagy Attila szombathelyi szobrászművész. Az emlékszoborra kiírt alkotópályázat mintegy másfél évvel ezelőtt meghirdetett első fordulójában húsz pályamű érkezett be, amelyek közül a zsűri döntése alapján öt pályázó, köztük a Vácott élő és alkotó Detkovich Anikó szobrászművész kapott meghívást a második fordulóba, a kiválasztott alkotóknak a szobor 1:10-es vagy 1:5-ös makettjét kellett elkészíteniük. A kiírás célja…
A képen legelöl a hunok hatalmas eurázsiai királyának, Attilának a szobra látható. A várfalon a Turul-nemzetség egyik szentéletű sarjának szobra áll, I. Géza királyé, aki maga is éppen Attilától származtatta a családja, az Árpád-ház eredetét. Mögötte a napfényben szikrázó fehérben pompázik az egykori ferences templom és kolostor (a mai, méltóképpen elnevezett Kilátó), amely arra a helyre épült, ahol egykor Gézának és testvérének, a későbbi Szent László királynak egy szarvas jelent meg, amelynek agancsán gyertyák világítottak, amit isteni jelnek tekintettek, ezért is építtették ide Vác első templomát, a Boldogasszony székesegyházat… Csodás égi jelek történtek e helyen, amelyet az ezer esztendő alatt…
A Bartók Rádió január 10-ei Súgólyuk című műsorának kulturális élményszerzési lehetőségekre fókuszáló, ajánló blokkjában a váci Duna-parton lévő kis szoborparkra reflektorozott rá a szerkesztő-műsorvezető. Kiemelte, hogy a látványosság létrejötte az előző, konzervatív többségű önkormányzat, Papp László műgyűjtő, illetve a kollekció kezelőjének köszönhető. Nem tudhatjuk, hogy esik ez a megjegyzés a város mostani vezetésének. Az biztos, hogy annak idején egyikük-másikuk erősen ágált a szoborpark kialakítása ellen, volt, aki dózerelést is emlegetett, mondván, hogy a Munkácsy-díjas Nagy Sándor szobrászművész hagyatékából ide válogatott alkotások (*) elveszik a helyet az itt sétálok elől. Megjegyezhetjük: a mostani, folyamatosan csak hátráló, a polgármester asszony vezetésével szánalmas…
Immár 11. esztendeje Árpád-házi Szent Erzsébet napján a Duna-parti Erzsébet szobornál adják át a Szent Erzsébet Rózsája Díjat. Idén is hírt adtunk e jeles eseményről. A legutóbbi ünnepi díjátadó alkalmából ezúttal szeretnénk még megvillantani pár képet e szobor alkotójáról is azoknak, akik életükben nem ismerték Seregi György iparművész-kovácsmestert. E mindig hallgatag, mély érzésű, nemzeti szívű alkotónak számos munkája gazdagítja városunkat, közülük csak egy ez az Erzsébet-szobor. A Seregi György keze munkáját dicsérő könyvtári cégér alatt lépünk be a könyvek váci szentélyébe, ő restaurálta a Fehérek templomának főbejárati kapuját, a fegyház előtt található megrendítő erejű 56-os emlékmű is az ő műhelyében…
Egykor már megírtuk, hogy szinte biztosan egy lejárató oldalt üzemeltetnek a váciak adójából. Hiába buktak le, mert véletlenül elkottyintották, de úgy tűnik, nem átallják tovább működtetni. Azóta tehát már szinte teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a városházának kellemetlen, vállalhatatlan témákat, a városháza hivatalos állásfoglalását, nem a saját orgánumukból, hanem az ogre nívójú, Váci Hírlapból fogja megtudni Vác lakossága. És lőn! Újra nem csalódtunk! Mint ahogy az várható volt, a Váci Hírlap rá is ugrott az előző önkormányzat egyik projektjének gáncsolására, az Attila, hun király szobrának közeli felállításának tényére. Már a címben is háromszorosan tetten érhető a Ferjancsics-féle, ékegyszerű „hazudj, hazudj,…
Magyarország első jelentős Attila emlékműve jött létre Vácon, megérkezett Cser Károly szobrászművész (1880-1965) Attila király lovas szobrának rekonstrukciója Mihály Gábor (1942) Munkácsy-díjas és Kossuth –díjas szobrászművész alkotása. Cser Károly korának elismert szobrásza és restaurátora volt, műveivel külföldi tárlatokon számos díjat nyert, köztük az 1937-es párizsi világkiállításon is. Egyik főműve az 1930-as évek végén alkotott Attila király lovas szobor volt, amelyet a második világháború miatt köztéren már nem tudtak felállítani. Az eredeti Attila király lovas szobor a budapesti Százados úti Művésztelep parkjába került. A műalkotást a második világháború után a kommunisták elpusztították, mivel fasiszta jelképnek minősítették. Cser Károly alkotta egyébként Vác…
Szent István király szentté avatásának ünnepén megemlékezünk nagy királyunk életművéről és váci kötődéséről. 1031–1043. Egyházszervezet Szent István korában A térkép a Német-Római Birodalommal 1031-ben kötött béke értelmében 1043-ig fennálló nyugati határt ábrázolja. Szent István 1083 körül keletkezett nagyobb legendája szerint a király tíz püspökséget alapított, amelyeket a legenda nem nevezett meg, de könnyen kikövetkeztethetők. Határaik megrajzolása 14. század eleji pápai tizedjegyzék alapján történt. A püspökségek nem egyszerre jöttek létre, szervezésük néha évtizedekig eltartott. Az erdélyi kivételével mindegyik székhelyének nevét viseli. A püspöki székhelyek mind egykori királyi birtokokon feküdtek. Erdély valószínűleg azért egy terület nevét kapta, mert egy szerzetes által vezetett…