Nem tökéletes, hanem jó apákra van szükség – vallja Szent József nap alkalmából Marton Zsolt váci püspök. Mivel a pápa tavaly decemberben meghirdette a Szent József évet, a mai napon különös figyelemmel fordulunk Szent József példamutatása felé, valamint keressük azokat az üzeneteket, amelyet az ő élete példáz. Ma különösen fontos, hogy egészséges lelkű apává váljon minden fiatalember, aki apaságra vállalkozik, hiszen a neveléstudomány már régen felhívta a figyelmet arra, hogy apátlan nemzedékek sora nőtt fel, így nagy hiánycikk a jó apa. Ma azt sugallja a fősodratú online világ, hogy mondj mindenre nemet, tagadd meg a szüleid értékrendjét, az önzés és…
kalendárium
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000. június 13-án rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben, minden év február 25-én tartják meg a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. Fekete Sándor, a Hungaricus című írásában így ír Kovács Béla elhurcolásáról: „Az egész átalakulás a megszállók parancsára ment végbe, felülről, kényszer és hihetetlenül álnok hazugságok segítségével. (Jellemző…
A Váczi Tánccsoport egyik, 11 évvel ezelőtti, Weöres estjéről készült amatőr táncvideó-felvétellel szeretnénk ma tiszteletünket tenni a magyar kultúra napja előtt. Ez az alábbi, néhány archív, amatőr felvétel a minősége ellenére megrendítően tanúskodik arról, hogy egy nemzetünk értékei iránt, egy életre elkötelezett helyi néptánc tanár, történetesen Karánsebessy Balázs és tanítványai miképpen igyekeztek, sőt még mai is igyekeznek jelentősen tenni a magyar kultúra ápolásáért, építéséért, továbbgondolásáért. Isten éltesse tovább őket e munkájukban! *** Weöres Sándor – Olvadás Csipp, csepp, egy csepp, öt csepp meg tíz: olvad a jégcsap, csepereg a víz. https://www.youtube.com/watch?v=w-JeEPZvuYM *** …
Az advent szó jelentése „eljövetel”, a latin „Adventus Domini” kifejezésből származik. Az egyház a VI. században vezette be, teljessé téve ezzel a karácsonyi ünnepkört. Ebben az időszakában Jézus születésének ünnepére készülünk. Az adventi idő a felkelő napra, a világ világossága felé mutat, ezért az advent legfontosabb jelképe a fény. Az adventi fény annak a Jézusnak a jelképe, aki az élet gazdagságát, színét, fényét és szépségét adja. Ebben az elcsöndesedésben meghallhatunk égi, hívó hangokat. Állítólag az első világháború után esett meg, hogy távírászokat keresett egy nagy távírda. Mivel akkoriban a háború következtében megfogyatkoztak a szakemberek, így sokan jelentkeztek úgy az állásra,…
Ezen a vasárnapon kezdetét veszi az adventi időszak, elkezdődik a karácsonyra való készülődés, meggyullad az adventi koszorún az első gyertya, megérezni a fenyőkoszorú illatát, meghittebbé varázsolják a lakást fényfüzérekkel, mécsesekkel. Talán bele sem gondol, mindez mennyi veszélyt hordoz magával. Az adventi időszakban megkétszereződik a lakásban keletkező tűzesetek száma. Hogy mik a leggyakoribb kiváltó okok, és mit tehet a lakástüzek csökkentése érdekében? Olvasson tovább, és megtudhatja, de előbb tekintse meg az Országos Tűzmegelőzési Bizottság által készített videót, melyben láthatja, milyen gyorsan meg tud semmisülni egy élet munkája a tűz által, ha a lentebb leírtakra nem fordít megfelelő figyelmet (konténeres adventi videó).…
November 25-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékezünk. 1953-ban ekkor érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok egy nagyobb csoportja, hírmondójaként a mintegy egymillió magyarnak, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba hurcoltak, illetve akiket a második világháborút követően a gulág rabtelepeire, valamint málenkij robotra száműztek. A Dunakanyar népe is átélte e vészterhes történelmi időket. Ezeket a napokat talán a személyes beszámolók alapján érthetjük meg vagy akár élhetjük át, ezért felidézzük az emléknap alkalmából Varga Orsolya által összegyűjtött, Monsberger Ferenc esperes úr a nagymarosi Historia Domusba írt visszaemlékezését: „Az 1945. év rosszul indult.…
November 4. vasárnap Joggal hívhatjuk ezt a vasárnapot „Fekete Vasárnap”-nak, mert gyászos napként íródott be a magyar történelembe, megint eggyel több a történelem nagy könyvében. A hajnalban történt események igazolták korábbi aggályainkat és gyanúnkat, hogy valami szörnyű dolog fog történni. Moszkva végre megmutatta az igazi arcát. Látszólag engedtek a forradalmi erőknek, visszavonták csapataikat Budapest területéről, tárgyalásba bocsátkoztak a magyar kormánnyal a szovjet erők kivonulása érdekében, de ez csak időhúzás, aljas taktikai fogás volt. Az igazi ok az volt, hogy az országban 1945 óta állomásozó szovjet katonák sok helyen nem voltak hajlandók fegyvereiket használni a szabadságért küzdő nép ellen, vagy…
November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik. Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa…
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyarok a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás kiűzéséért folytatott szabadságharca volt, amely a 20. századi magyar történelem, de talán a világtörténelemnek is az egyik legmeghatározóbb eseménye lett. Az 1956. október 23-án a budapesti diákok egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődő és Csepelen november 11-én a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával befejeződő lázas napoknak megvoltak a váci főszereplői is. Ma néhány eredeti forrás felidézésével emlékezünk rájuk és egyben a hálás utókor nevében köszönetet is mondunk áldozatukért. Lapozható füzet, amely egy rövid összeállítás az 1956-os váci eseményekről, emléket állít a forradalom és szabadságharc helyi hőseinek,…
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján Egyházunk Szűz Mária születésnapját ünnepli. A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések…