Gyanútlanul szörfölgetek a neten, amikor váratlanul az arcomba ugrik Inotay Gergely fényképe, mint az a bizonyos Paprika Jancsi a dobozból. A büszke ex-tanár Budapestre látogatott, jobb programja nem lévén, a nevetséges Hadházy Ákos-féle, gyújtogatásba forduló közös elmebaj-happeningen vett részt az MTVA épületénél. Persze Ákosunkat, a korrupció elleni harc Pókemberét, a magyar Cattani felügyelőt minden komolyabb…
„Közvagyonból magánvagyonba” – zokogja Vác vezetése, még sajtótájékoztatót is tartottak tíz fős tömeggel. Elszánt arcát felhúzva Inotay Gergely üzen a gonosz kormánynak, nem enged a 48-ból, talán még toppantott is egyet, mint gyermekkorában, amikor nem kapott fagyit. Éltes polgiasszonyunk is vadul megmutatta a jónépnek, őket itten ne fosztogassa a piszok kormány, amelynek nagy többséggel demokratikusan…
„A nagy hatalom nagy felelősséggel jár” – szól a kissé elcsépeltnek tűnő bölcsesség, amely a mi modern gondolkodású, „ösztönösen” várost vezető idős polgármester asszonyunkig valószínűleg nem jutott el, talán bokros teendői okán. Ilonánk leginkább a dolgoknak a hatalom részét kedveli és az abból adódó bevételt. Amikor a felelősség szóba kerül, megtudhatjuk, hogy a vasút környéke…
Mindössze pár nap van hátra a választásig, amelyet ugyan minden alkalommal „sorsdöntő” jelzővel illetünk, de azt el kell ismernünk, most valóban óriási a tét. Az Ukrajnában dúló háború, amelynek ki tudja, mikor lesz vége és milyen eredménnyel, megszázszorozta a kockázatot, amely eddig sem volt apró. Vajon továbbra is vízzel locsoljuk a szomszéd égő házát és…
Még mindig itt tartunk… Inotay a földön fetrengve zokog, lecsorgó könnyecskéit húszezresekkel törölgeti. Még szerencse, hogy Facebook-oldalán segítségére rohan Dorosz Dávid, aki Budapesten mutatta be tehetségtelenségét és akiről maga Vadai Ágnes is úgy nyilatkozott Karácsony Gergelynek: „Az szerinted oké, hogy pártod dunakeszi jelöltje, Dorosz Dávid korábban a te főpolgármester-helyettesedként a költségtérítésére kapott pénz egy részét…
– Az ülést megnyitom, persze nem hivatalosan, de lenne némi megbeszélnivalónk – sóhajtott Ilonka az asztalfőn, körülnézve a díszes kompánián. – Természetesen rendeltem sütit, meg tortát, bőségesen, az első fogás a Mangó mousse torta, egyetek, mert hozattam a Korianderből egy kisteherautónyi édességet! – Őőőhmmm, nem akar valamelyik családtagod valami jó kis éttermet is venni? –…
„Elég volt a sárdobálásból, az állandó háborús hangulatból!” – olvashatja az a cseppet sem szerencsés polgár, akinek a postaládájába betoltak a „Hazai pálya” nevezetű sajtpapírból. A hitvány reklámlapocska nagy mértékben tartalmaz Inotay Gergelyt, köpködést és fröcsögést, no meg az elmaradhatatlan rejtvényt. Ezt még nem készítettem el, de reménykedem benne, hogy legalább a megfejtésben megkaphatjuk, miért…
Amikor már sokadik ismerősöm hívta fel a figyelmemet a dologra, már én is érdeklődni kezdtem. Mindaddig nem foglalkoztam vele különösebben, egyrészt, mivel nem dohányzom, a dolog nem érint, de (itt jön a súlyosabb…), nem hittem el, hogy ez valódi hír. A váci oldalakat/csoportokat futótűzként bejáró téma pedig a cigarettázás szabályozása, tiltása, leginkább a belvárosban. Fontos…
Sorra tűnik fel a „Vácot lejáratni” jelmondat az önkormányzat tagjainak firkálmányaiból, majd követi ezt a hívek ájtatos moraja, ahogyan ismételgetik minden elérhető felületen. Így lehet a tétlenségből és a lustaságból fegyvert kovácsolni, példaértékű, el kell ismernem! Amikor az ezer sebből vérző önkormányzat ügyeit emlegetik, felhívják azokra a figyelmet, mindjárt aduászként kotorják elő ezt a sántító…
Azt hiszem, itt az ideje, hogy félredobjuk a berögződött reflexeket és szemléljük a normalitás szemüvegével mindazt, ami Vácon folyik. A város semmit sem lépett előbbre. Nincs kimutatható fejlődés, csak helyben járás. Ha a Fördős-korszakra nyavalyogtunk, ez ahhoz képest visszalépés. Mindent elborít a szemét, az ablakon kinézni is émelyítő az el nem takarított mocsok és a…