A Föld Napja rendezvénysorozat programjai alatt Szilágyi Lajos fotóművész – sokaknak „SziLaj” tanár úr – madarakról készített kiállításának adott otthont a város főtere. A kiállítás anyagát a MAVIR nemzetközi madárvédelmi konferenciáján mutatták be a Tatai Vadlúd Sokadalomban, míg most tavasszal városunkba vándoroltak a képek. A kiállítás anyaga szerves része volt az általános és középiskolás versenyeknek. A versenyző diákok a képek alapján teszteket töltöttek ki, illetve madárhangokat ismertek fel. Előtte azonban a kiállításra érkező csoportoknak Szilágyi Lajos, vagy ahogy a boronkays tanítványai nevezik „Szilaj” tartott előadásokat a madarak fotózásáról, védelméről. Lajos nem csak a madarakhoz ért, hanem a gyerekekhez is, akik…
emléknap
A jól ismert francia versennyel ellentétben a váci verseny nem csak az idő és az út megtétele, hanem a környezetvédelem ismerete is fontos tényező volt. A Föld Napjára rekord részvételű 13 iskola indult el a versenyen Szokolya, Sződ, Sződliget, Verőce, Vácduka, és Vácról az Árpád, Cházár, Földváry, Juhász, Karolina, Petőfi, Radnóti, Simon. Tíz diák és egy kísérő pedagógus alkották a csapatokat, akiknek 7 állomáshelyet kellett végig járniuk és feladatokat megoldaniuk a verseny során. A hét állomáshelyen a feladatokat középiskolás diákok állították össze az általános iskolás versenyzők részére. A verseny színfoltjai voltak a főtéren létrehozott fotókiállítás, ahol Szilágyi Lajos, a fotóművész,…
Lehetőség, hogy Vác ne csak a diákság létszáma, hanem közös akarata miatt is diákváros legyen. Huszonegyedik alkalommal választottak a diákok maguknak polgármestert. A hagyomány az ezredfordulón indult el és azóta a két covidos tavaszt kivéve minden évben folytatódott. Az elmúlt éveben a vírusveszély után nehezen indult a program, mert csak két diákpolgármester jelölt szállt a ringbe, de az idén már háromra nőtt a számuk, és több iskola is képviseltette magát a választáson, melyet az idén is a Föld Napja program keretében rendeztek meg. A Madách Kerek Dianát, a Selye Czobori Cintiát, a Konzi Zöldi Mártont, a Király Adamcsek Gergőt indította…
Hazánkban legelőször 1956 júniusában tartották meg – naná, hogy szovjet mintára! – a költészet napját. Abban biztosak lehetünk, hogy nemzetünk nem sokat köszönhet a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztályának, de talán ezegyszer mégsem tévedtek azzal, hogy 1963-ban ezt az ünnepnapot József Attila születésnapjára, április 11-re rögzítették. Eleinte persze a fő célkitűzésük csupán a munkásmozgalmi líra népszerűsítése volt, de vesztükre éppen arra az alkotóra esett a választásuk, aki elsők között nevezte nevén a „fasiszta kommunizmust”. Az igazán nagy versek – amelyek olykor fel-felbukkannak emlékezetünkben a válságos, boldog, gyötrődő vagy nagy felismeréseink pillanataiban –, legtöbbször nem eposzi méretűek, sőt a…
A Váci Nemzeti Kör február végén rendezvénysorozattal emlékezett a kommunizmus áldozataira. Az emléknap alkalmából filmvetítéseket szerveztünk több helyszínen is. A GUPVI – A halál táborai című filmet, melyet a Hazajáró című televíziós sorozat stábja készített, elsőként a Váci Reménység Egyesület közösségi termében vetítettünk le. Február utolsó napjaiban több váci középiskolában is bemutattuk a filmet, amelyen több, mint 100 diák és tanár vett részt. A rendezvénysorozat keretében sikerült a fiatalok számára bemutatni, hogy milyen pusztítást végzett a kommunista diktatúra Magyarországon, melynek sebei még ma is érezhetőek. Olyan sebek ezek, melyek számunkra, a Váci Nemzeti Kör számára is figyelmeztető, hogy soha többé…
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A váci jobboldal is tiszteletét tette az áldozatok váci emlékműve előtt. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben,…
„Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet.” Juhász Gyula: Trianon /Részlet/ Június 4-e ezeréves történelmünk legfájóbb, legnehezebben megemészthető napja, 1920-ban ezen a napon vált véglegessé, hogy elcsatolják területünk és lakosságunk ⅔-át, valamint idegen fennhatóság alá kerül legszerényebb számítások szerint is 3 és félmillió magyar, ami fele a trianoni határon belül maradt magyar népességnek. Nincs még egy ország, amelyet ekkora tragédia ért, hiszen egy 283.000 km2-es közép-európai nagy államból egy életképtelen, lakosságától, energiaforrásaitól, bányakincseitől, fájától, hegyeitől, épített környezetétől, egyetemeitől megfosztott, 93.000 km2-es, kis államot hozott létre a…
Hazánkban minden év június harmadik vasárnapján ünnepeljük az apák napját. Az európai kultúrában nem előzmény nélküli az apák ünneplése, a nyugati egyház legtöbb naptárának tanúsága szerint már a 10. század óta ünnepelték március 19-én Szent Józsefet, s vele együtt minden édesapát, nagyapát, de új, világi ünnepként a 20. század elejétől kezdték csak el megtartani az anyák napja párjaként. Magyarországon 1994-től ünnepeljük. *** Weöres Sándor: Mi volnék? Tűzben fa parazsa volnék, Vízben puha moha volnék, Szélben jegenyefa volnék, Földön apám fia volnék. *** Szabó Balázs megrendítően szép dala, amit édesapja emlékére írt. https://www.youtube.com/watch?v=RdTCYvVlQm4 *** 10 gondolat az apákról, az apaságról „Egy…
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a 31 évvel ezelőtti esemény tiszteletére 2020. június 16-án mondott beszédében kiemelte: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésével lezárult egy korszak, egy rendszert is eltemettek. https://www.youtube.com/watch?v=aCIrbcxulCA&t=46s Kifejtette: 1956 októberében, a forradalom és szabadságharc idején szinte egyik napról a másikra lepték el Budapestet a lyukas zászlók, amelyekkel hitet tettek a nemzet függetlenségének és a demokráciának a helyreállítása mellett. Azonban november 4-e után nemcsak a szabadság reményére emlékeztettek ezek a zászlók, hanem azokra is, akik véglegesen kiszakíttattak a nemzetből – közölte. Hozzátette: az elhunytak, a megtorlás áldozatai és az emigrációba kényszerültek megmutatták a világnak, hogy ez az álságos…
Pénteken ünnepelte a világ (ha egyáltalán volt rá türelme e tragikus időkben?!) a család nemzetközi napját. Anyák napja, munkás szent József és a gyermek nap között meghúzódó szerény kis ünnepnapot, május 15-ét 1994-ben nyilvánította az ENSZ a család nemzetközi napjává. Akkoriban a kezdeményezés alapvető célja az volt, hogy odafordítsa a figyelmet a családra, mint a társadalom legfontosabb „intézményére”. Ezúttal nem szavakkal méltatva a család és a róla megemlékező nap fontosságát, nem magvas gondolatokkal vallanánk a családban élés emberi csodájáról, hanem csak kitennénk két kisfilmet, amely a lehető legsarkalatosabban mutatja be azt a két eltérő álláspontot, amely ma a világban viaskodik…