Június és július fordulóján ismét a régizene játszás nemzetközi rangú fővárosává lényegül a Dunakanyar bal parti központja, a 42. RZN már a tizedik alkalom lesz ebben a történetben Vácott, elsősorban a szervező Filharmónia Magyarországnak köszönhetően.
Az esemény kapcsán Nagy Judit, a szervező Filharmónia Magyarország kommunikációs és programigazgatója nyilatkozott érdeklődésünkre két kérdésben.
Az idén már tizedik éve annak, hogy Vác ad otthont a Régi Zenei Napok programjának. A jelek szerint a helyiek és környékbéliek nagyon együtt tudnak élni ezzel a helyzettel, szívélyesen fogadják a főszereplőket, hovatovább tiszteletbeli váciként tekintenek a mesterekre és a hallgatókra. Kérdés, milyen érzésekkel gondolnak a Dunakanyar bal parti fővárosára a szervezők-házigazdák?
A Régi Zenei Napok számára Vác mára valódi otthonná vált. Amikor tíz évvel ezelőtt a fesztivál ide költözött, reméltük, hogy a város történelmi hangulata, barokk épített öröksége és kulturális élete jól illeszkedik majd a rendezvény szellemiségéhez. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy ennél többet kaptunk. A város kiváló helyszíneket biztosít számunkra: a Piarista Kilátó Központ évek óta ideális otthona a mesterkurzusoknak, a váci templomok és egyházi terek pedig különleges atmoszférát adnak koncertjeinknek. Ugyanakkor legalább ennyire fontos számunkra az a nyitottság és támogatás, amelyet a város részéről tapasztalunk. Vác Város Önkormányzata, a Váci Egyházmegye és partnereink minden évben nagy segítséget nyújtanak a rendezvény megvalósításában. Külön öröm, hogy a váci közönség évről évre magáénak érzi a fesztivált. Ezt azzal tudjuk meghálálni, hogy a Filharmónia Magyarország a váci lakosoknak 50% kedvezményt biztosít a programokra lakcímkártyájuk felmutatásával, talán ez a gesztus is segít, hogy a helyiek még inkább elköteleződjenek az esemény mellett. Koncertjeink rendszeresen telt ház előtt zajlanak, és sok visszatérő vendéget köszönthetünk a városból és a környékről. A nemzetközi hallgatók és mesterek pedig rendre úgy távoznak, hogy nem csupán egy szakmai élménnyel, hanem Vác emlékével is gazdagodnak. Ez talán a legjobb visszajelzés arra, hogy a Régi Zenei Napok és Vác között az elmúlt évtizedben valódi kapcsolat alakult ki. Tíz év után már nem vendégként érkezünk ide, hanem úgy, mint akik minden nyáron hazatérnek egy jól ismert és szeretett közösséghez.
A közgondolkodásban a komolyzene élvezete nagyjából korosztályfüggő, bele kell érni úgymond. Az RZN másról tanúskodik, hiszen rendre számos fiatal művész kap főszerepet fellépőként, sőt kurzusvezető mesterként. Mi lehet a kulcsa a fiatalok megszólításának-megnyerésének?
Bár az úgynevezett magas művészet vagy a klasszikus zene jellemzően nem tömegkultúra, idővel sokan rájönnek, hogy az emberi érzelmek egyetemesek, a minőség pedig akkor is gyönyörködtető, ha éppen nem a szó szoros értelmében divatos formában találkozunk vele. A fiatalabb generáció számára sokszor az önmeghatározás, a közösséghez tartozás szimbóluma az aktuális zenei világ szeretete. Később, amikor viszont már inkább saját ízlést keresnek, sokan megtalálják, hogy számukra más is lehet értékes, mint a kortársak zenéje. A klasszikus zene professzionális művelői viszont egy szűk kisebbségből kerülnek ki, olyanokból, akiket már kisgyerek korukban megérintett a klasszikus zene, sőt, olyannyira sajátjukká vált, hogy hivatásukká választották. Tehát akiket a közönség fiatal mesterként vagy szólistaként lát a Régi Zenei Napokon, valójában már több mint 10 éve foglalkoznak intenzíven a zenével. S noha az ilyen elhivatott tehetségek sosem alkotják a fiatal korosztály többségét, a számos verseny vagy a Virtuózok is annak bizonyítéka, hogy számuk mégis jelentős. S hogy mi lehet a fiatalok megszólításának a kulcsa? Az egyik, hogy egyáltalán legyen módjuk találkozni a klasszikus zenével, a másik pedig az, hogy ez a találkozás legyen élményszerű. Akivel találkoznak, szeresse igazán a saját zenéjét, és művelje olyan minőségben, hogy az egy kívülálló számára is inspiráló legyen.