Penc az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül: új bölcsőde nyílt, utak újultak meg, klímaprogram indult, és nagyszabású beruházások állnak a küszöbön. A település jövőjéről, a térségi együttműködésekről és a politikai kihívásokról beszélgettünk Kádár Ferenccel, Penc polgármesterével, aki határozott üzenetet fogalmazott meg a Tisza Párt jelöltje, Szimon Renáta felé is.
Polgármester úr, melyek voltak az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései Pencen?
Az egyik legnagyobb előrelépés a 12 férőhelyes bölcsőde megnyitása volt. Ez lehetőséget ad a szülőknek, hogy már kétéves kortól biztonságban tudják a gyermekeiket, és vissza tudjanak térni a munka világába. Ez óriási segítség a penci családoknak. Emellett a bölcsőde és az óvoda előtt gyalogátkelőt létesítettünk egy rendkívül forgalmas szakaszon, ami nemcsak az intézmények megközelítését teszi biztonságosabbá, hanem az önkormányzat, az orvosi rendelő és a gyógyszertár elérését is.
2024-ben felújítottuk a Petőfi utcát is, szilárd burkolatot kapott, ami különösen fontos, hiszen itt található műemlék evangélikus templomunk. Elindítottuk a „Jövőnk kertje Pencen” programot is, amely a klímaváltozás kihívásaira ad választ: a családok megtanulják, hogyan termeljenek kis területen, vízmegtartó módszerekkel és megújuló energiával biozöldségeket, komposztáljanak, és fenntartható módon gondoskodjanak magukról.
Milyen kihívásokkal néz szembe a település a jövőben, és mik a legfontosabb tervek?
A közlekedés kérdését kiemelten fontosnak tartom, mert ez alapvetően meghatározza a penci emberek mindennapjait és lehetőségeit. Ezért is hangsúlyozom folyamatosan a 2106-os út felújításának szükségességét, amely a költségvetésben már szerepel, és bízunk benne, hogy meg is újul. Ez az út kulcsfontosságú a település számára, hiszen a penci lakosok jelentős része innen jár dolgozni akár Vácra, akár Budapestre. A biztonságos és gyors közlekedés nemcsak kényelmi kérdés, hanem gazdasági és életminőségi szempontból is meghatározó tényező.
A településen tervezett fejlesztések közül a legfontosabbnak egy gyalogoshíd megépítését tartom, amely az acsai elágazónál található útkereszteződésnél valósul meg. Jelenleg ezen a szakaszon nincs biztonságos gyalogos átkelési lehetőség, ezért a gyalogosok – köztük családok, gyerekek, iskolások és az arra járók – kénytelenek a forgalmas közútra kilépni, ami önmagában is veszélyes helyzeteket teremt. Nemcsak fontosnak tartjuk ezt a beruházást, hanem el is határoztuk a megvalósítását: a tervek már elkészültek, a kivitelezés az idei év tavaszán elindul, és a célunk az, hogy június végére átadhassuk Penc első gyalogoshídját. Ez a projekt nemcsak közlekedési, hanem biztonsági szempontból is mérföldkő lesz a település életében.
A prioritások mentén számos további fejlesztést is megfogalmaztunk. A forgalmas főút miatt különösen fontosnak tartjuk egy új gyalogátkelő létesítését az iskola közelében, hiszen a gyerekek napi közlekedése jelenleg komoly kockázatot jelent. Az a célunk, hogy biztonságosabbá tegyük a gyerekek és a családok közlekedését, és olyan környezetet teremtsünk, ahol a szülők nyugodtabban engedhetik iskolába a gyermekeiket.
Az élhető település kialakítása érdekében továbbra is kiemelt cél az utcák szilárd útburkolattal való ellátása. A megfelelő minőségű úthálózat nemcsak kényelmesebbé teszi a mindennapi közlekedést, hanem hozzájárul a település rendezett arculatához és az itt élők komfortérzetének növeléséhez is.
A távlati terveink között – amelyek valójában már a jelenlegi önkormányzati ciklusban is napirenden vannak – szerepel a szennyvízhálózat kiépítése. Penc egyike azon kevés pest megyei településeknek, ahol még nem működik szennyvízelvezető rendszer. A célunk az, hogy csatlakozzunk a váci agglomeráció hálózatához, és reményeink szerint a projekt a 2027–2028-as években el is indulhat. Ez a fejlesztés alapvetően javítaná a település infrastruktúráját és hosszú távú fenntarthatóságát.
Szintén fontos célunk az iskola felújítása és bővítése. A tervpályázat már lezárult, és várhatóan 2027–2028 környékén kezdődhet meg a konkrét kivitelezés. Egy 220 férőhelyes iskola megépítését tervezzük, a szükséges kiegészítő létesítményekkel együtt, hogy a helyi gyerekek korszerű környezetben tanulhassanak.
A közösségi élet fejlesztése érdekében a Haltenberger-kastély területén – amely a Mikszáth út 2. szám alatt található – kulturális központot szeretnénk létrehozni. Ez egy kúria jellegű épület, amely felújításra szorul, és már idén pályázunk a Magyar Falu Program keretében a megvalósítására. Emellett a LEADER programban parkfelújítási pályázatot is benyújtottunk: a parkban játszótér működik, és tervezzük ivókút telepítését, sétányok és padok kialakítását, valamint egy olyan környezet megteremtését, ahol a természet – például a madárvilág – megfigyelése is élménnyé válik. Természetesen illemhelyet is kialakítunk a területen, hogy a park valóban családbarát és komfortos közösségi térré váljon.
A közbiztonság és a közlekedési fegyelem erősítése érdekében a Versenyképes Járások programban kamerarendszer kiépítésére is pályáztunk. A település bevezető útjaira rendszámfelismerő kamerák kerülnek, amelyek a váci rendőrséghez lesznek bekötve. Emellett két trafiboxot is telepítünk Penc területén, mert fontosnak tartjuk, hogy a gépjárművezetők tartsák be a sebességhatárokat és a közlekedési szabályokat. Ha a biztonság megőrzésének az az ára, hogy ilyen eszközöket kell telepítenünk, akkor ezt vállaljuk – mert elsődleges célunk a penci családok védelme.
Összességében azt tudom mondani, hogy rengeteg programunk és tervünk van, és sok lehetőség áll előttünk. Ezek a fejlesztések mind azt a célt szolgálják, hogy Penc egy biztonságosabb, élhetőbb, fejlődő település legyen, ahol jó élni és jó jövőt tervezni.
Hogyan értékeli a térség országgyűlési képviselőjével, Rétvári Bencével való együttműködést?
Ezt az együttműködést én egyértelműen nagyon jó minőségűnek értékelem. Azt látom és tapasztalom, hogy a képviselő úr rendkívül alaposan ismeri a választókerületéhez tartozó településeket, azok helyzetét és a helyben zajló fejlesztéseket. Nemcsak általánosságban van tisztában a térséggel, hanem egészen konkrét szinten: szinte minden egyes településről pontosan tudja, hol tartanak a beruházások, milyen problémákkal szembesülnek a helyi közösségek, és milyen fejlesztésekre lenne szükség a következő időszakban.
Penc község esetében is így működik ez a kapcsolat. Minden egyes fejlesztési elképzelést, minden beruházási tervet részletesen át szoktunk beszélni. Rendszeresen egyeztetünk, áttekintjük a folyamatban lévő projekteket, és közösen határozzuk meg a prioritásokat. Én mindig elmondom neki, hogy a képviselő-testületnek mik az elképzelései, mik azok az álmok és célok, amelyeket a település hosszú távon szeretne megvalósítani. Természetesen a képviselő-testületnek is meg kellett tanulnia a priorizációt, hiszen egyszerre nem lehet mindent megvalósítani, ezért közösen állítjuk fel azt a sorrendet, amely a lakosság érdekeit a leginkább szolgálja. Ezeket a helyi döntéseket és szempontokat én mindig továbbítom a képviselő úr felé.
Az együttműködés nemcsak a konkrét infrastrukturális fejlesztésekre terjed ki, hanem minden olyan kérdésre is, amely a térség mindennapi életét érinti. Legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy akár olyan problémákról, amelyeket a szülők és a családok jeleznek – akár Penc határain kívülről is –, ezeket a visszajelzéseket mindig összegyűjtöm és továbbítom. Fontosnak tartom, hogy a választókerületben élők hangja eljusson a döntéshozókhoz, és hogy a problémák ne maradjanak helyi szinten elszigetelve.
Mivel a képviselő úr egyben államtitkári feladatokat is ellát, és ő a 11-es számú választókerület országgyűlési képviselője, ezért természetes, hogy minden ilyen jelzést felé továbbítok. Az a célunk, hogy a térség fejlesztése ne elszigetelt települési projektekből álljon, hanem egy összehangolt, átgondolt munkából, amelyben minden közösség megtalálja a saját fejlődési lehetőségét. Én ezt a kapcsolatot ezért tartom hatékonynak és eredményesnek: folyamatos a kommunikáció, valós problémák kerülnek az asztalra, és a fejlesztések mögött közös gondolkodás áll.
Miképpen véleményezné a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltjének eddigi bemutatkozását? Hogyan kommentálná azt az esetet, amikor Magyar Péter egy állítólagos rádi támadásról beszélt, amelyről később kiderült, hogy a jelölt rendőrségi tanúvallomásban elsimerte, hogy nem bántalmazták és nem szidalmazták? Mit gondol erről?
Számomra kifejezetten furcsa jelenség, amikor egy választókerületbe úgy delegálnak valakit, hogy nincs mögötte semmiféle valódi közigazgatási vagy településvezetői múlt. Egy térség képviselete nem tanulópálya. Ha valaki a közigazgatásból érkezne, vagy vezetett volna már egy olyan várost, mint például Vác, és lenne tapasztalata abban, hogyan kell fejlesztéseket tervezni, lebonyolítani, priorizálni, az egészen más helyzet lenne.
Egy tapasztalt képviselőt – mint például Rétvári Bence, aki hosszú ideje ismeri a térség problémáit és fejlesztési igényeit – lecserélni egy olyan jelöltre, aki még nem tudja, hogyan működik a választókerületi munka, szerintem komoly kockázat. Egy választókerület működése összetett: települések tucatjainak igényeit kell összehangolni, fejlesztési forrásokat kell megszerezni, és folyamatos kapcsolatot kell tartani a helyi közösségekkel. Ha ezt egy tapasztalatlan emberre bízzuk, annak a következményeit a települések hosszú éveken át viselhetik – és ez a fejlődés megtorpanásához vezethet.
Ugyanez igaz országos szinten is. Ha valakit az Európai Parlamentbe delegálnak – mindegy, melyik politikai oldalról –, akkor azt a magyar választópolgárok teszik azért, hogy ott Magyarország érdekeit képviselje, és azért dolgozzon, hogy a magyar emberek, a magyar városok és falvak fejlődjenek. Én úgy látom, hogy ez nem mindig történik meg. Az a szemlélet, amely szerint az a jó, ha Magyarország nem jut forrásokhoz, ha a kórházak, az iskolák vagy a települések nem kapnak támogatást, számomra elfogadhatatlan.
Mi a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, milyen fontosak ezek a források. A Versenyképes Járások program keretében például 250 millió forinttal járultunk hozzá ahhoz, hogy a váci rendelőintézet megújuljon. Ez nem politikai kérdés volt, hanem a penci családok érdeke, hiszen ők is oda járnak ellátásra. Nekünk az a fontos, hogy megfelelő körülmények között kapjanak egészségügyi ellátást az emberek. Ezért is tartom különösen visszásnak azt a hozzáállást, amikor valaki annak örül, ha Magyarország nem jut pénzhez – mert ennek a levét végső soron a magyar családok isszák meg.
Biztos vagyok benne, hogy bármilyen politikai nézetű választók is delegálnak képviselőket az Európai Parlamentbe, azért teszik, hogy az ország fejlődjön, hogy a települések gyarapodjanak, és hogy a magyar emberek előrébb jussanak. Ezért is nehezményezem azt, amikor ennek az ellenkezőjét látom.
És van még egy szempont, amit nem lehet megkerülni: a béke kérdése. Nekem is van egy 21 éves fiam, és őszintén mondom, a szívem megszakadna, ha valaha besoroznák egy háborúba. Én békepárti vagyok, és az is maradok, mert a háború csak pusztít és rombol. A fejlődéshez, a családok biztonságához és a települések jövőjéhez stabilitásra és békére van szükség – nem bizonytalanságra és politikai kísérletezésre.
Kereste Önt a Tisza Párt jelöltje?
Igen, e-mailben. Én alapvetően nyitott ember vagyok, és mindig azt mondom, hogy hajlandó vagyok leülni beszélgetni bárkivel, függetlenül attól, hogy milyen politikai oldalt képvisel. A párbeszéd szerintem fontos része a közéletnek. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a konstruktív beszélgetésnek vannak alapfeltételei. Olyan szereplőkkel, akik a sajtót vagy a sajtószabadság intézményét meggyalázzák, akik a kérdésekre nem érdemi válaszokat adnak, – például egy komoly, szakmai kérdésre annyit mondanak, hogy „teát meg kávét osztanak”, és ezt ismételgetik újra és újra –, nagyon nehéz valódi szakmai egyeztetést folytatni. Én ebben nem látom a konstruktív párbeszéd lehetőségét, mert a térség problémái és a települések jövője ennél sokkal komolyabb hozzáállást igényelnek.
Az én kiindulópontom mindig az, amit a saját községemben tapasztalok. Pencen az elmúlt években konkrét fejlesztések történtek, valós munka zajlott, és a lakosok azt várják el a politikától is, hogy kézzelfogható eredményekről és tervekről szóljon. Éppen ezért tartanám korrektnek és fairnek, ha a Tisza Párt jelöltje is világos programmal érkezne: mutassa be, milyen elképzelései vannak a 11-es számú választókerület fejlesztéséről, milyen beruházásokat lát szükségesnek, hogyan képzeli el a térség településeinek jövőjét, milyen konkrét lépésekben gondolkodik. A választók szerintem erre kíváncsiak, nem a hangzatos kijelentésekre vagy a konfliktusokra.
Ami viszont mostanában megjelenik a közéletben – a sajtóval való lökdösődés, az álhírek terjedése, a botrányok és a figyelemelterelő akciók –, azt én kifejezetten kisstílűnek és megalázónak tartom. Nem méltó sem a választókhoz, sem a közélethez. A kampánynak nem erről kellene szólnia. Nem a feszültségkeltésről, nem a szenzációhajhász megnyilvánulásokról, hanem arról, hogy ki milyen jövőképet kínál a térségnek, milyen konkrét munkát vállal a települések fejlődéséért és az itt élő emberek életminőségének javításáért.
Én abban hiszek, hogy a közéleti szereplőknek példát kell mutatniuk: tisztelettel kell fordulniuk a sajtóhoz, a választókhoz és egymáshoz is. A kampány akkor szolgálja a közösséget, ha valódi programokról, tervekről és felelős gondolkodásról szól – nem pedig személyeskedésről vagy látványos, de tartalom nélküli akciókról. Ez az a szemlélet, amelyet én képviselek, és ezt várom el minden olyan jelölttől is, aki a térség képviseletére jelentkezik.
Végszóként mit tart a legfontosabbnak a település jövője szempontjából?
A fejlődés folyamatosságát. A Magyar Falu Program, a LEADER és a Versenyképes Járások program mind hozzájárulnak a kistelepülések erősödéséhez. Ezeket nem szabad elengedni. Politikától függetlenül mindenki érdeke, hogy a települések fejlődjenek, a családok biztonságban éljenek, és békében tudjuk építeni a jövőt.