A helytörténet idei jubileumaira fókuszáló sorozatunkban ezúttal a helyi ipar egyik egykori zászlóshajójának, a váci hajógyárnak a múltjából idézünk egy részletet, voltaképp a fő fejezetet.
1953-ban jött létre a Váci Alumínium és Horganyfeldolgozó Vállalatból megalakult Dunai Hajógyár, majd beolvadt a Magyar Hajó- és Darugyárba, még később a Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyáregysége lett.
A gyár induláskor jól használta ki a magyarországi bauxittermelésre épülő alumíniumgyártás előnyeit, az alumínium szerkezetű hajók építése hetven éve, 1956-ban kezdődött meg.
Kezdetben számos alumínium testű ladikot, csónakot és vitorlás hajót készítettek. Az alumínium ötvözetből készült vízi járművek anyagát a Fémipari Kutatóintézettel közösen fejlesztették és ezzel szakmai körökben is komoly elismerést váltottak ki. Az igazi feladat azonban, amely ezután a gyár fő profilját képezte, a vízibuszok építése lett.
Az első vízibusz, a 301/1. típusszámú, 150 személyes TIHANY 1956-ban készült el. A hajó 25 m hosszú, 5 m széles volt és 2 db 85 LE-s Csepel diesel-motor hajtotta.
A jól ismert vízibuszok mind a Dunán, mind a Balatonon (hullám)teret nyertek, továbbá számos országba exportálták is őket. Ezek a hajók közúton is szállíthatóak voltak, így több olyan zárt víztározón és tavon is megjelentek, ahová egyébként vízi úton nem juthattak volna el. 1956 és 1962 között 44 darab készült belőlük.
A Hajógyár 1953-tól a Folyami Flottilla részére is épített alumínium hajókat. Ez a típus az AN-2 nevet kapta. A 13 m hosszú, 3 m széles aknamentesítésre és telepítésre tervezett hajókat szintén Csepel diesel-motorokkal szerelték fel. Ezekből több, közel 40 darab állt szolgálatba a 60-as évek elejéig.
Érdekesség, hogy a hajógyár sólyája sosem készült el, a hajótesteket kocsira rakva szállították a vízpartra, ahol úszódaruval emelték őket vízre.
Az alumínium testű hajók építésére szakosodott váci Dunai Hajógyár is része lett a Magyar hajó és Darugyárnak (MHD) Váci Gyáregység néven 1962-ben. A gyár próbaképpen a vízibuszoknak két tengeri változatát is elkészítette. Ezek HÉVÍZ és KESZTHELY néven váltak ismertté a Balatonon. Újdonság volt, hogy ezeken a hajókon a zárt utasterek mellett egy nyitott felső fedélzet is kialakításra került. A hajókat két egyenként 150 lóerős motor hajtja és befogadóképességük a folyami típus 150 férőhelyével szemben 220 fő.
Vácott a gyár harminc éves működése alatt 77 vízibusz épült, amelyek a hazai vizeken túl eljutottak többek között Velence lagúnáiba és Afrika nagy folyóira is.
Forrás: hajóregiszter.hu