Egy-egy új évbe fordulva érdemes áttekinteni, milyen jeles dátumok, jubileumok következnek az esztendő során a helytörténetben.
A püspöki székhelyen az épített örökség kiemelkedő értékei a templomok, értelemszerűen az idén is találhatunk vonatkozásukban jeles évfordulókat, így az ebben az évben van a 265. évfordulója a Nagyboldogasszony-székesegyház építéstörténete kezdetének.
A váci Nagyboldogasszony-székesegyház (gyakran váci dóm) a Váci Egyházmegye széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség plébániatemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa a (Schuszter) Konstantin téren. 1761 és 1777 között épült klasszicista és késő barokk stílusban. Tervezője az osztrák Isidore Canevale.
Története
A székesegyház tervezéséről Eszterházy Károly püspök döntött. Vác ekkor kétpólusú város volt, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak. Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, és itt alakította ki a Konstantin teret, a dóm későbbi helyét, mely ez időben jóval beépítetlenebb volt, mint manapság. Az osztrák Franz Anton Pilgramnak adott megbízást a tervezésre, mely tervben díszes, késő barokk, kéttornyú templom állt, ami a római Szent Péter-bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonnáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és a püspöki palotához, amelyek szintén ebben az időben épültek.
Később Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, az új váci püspök pedig Migazzi Kristóf lett, akinek kevésbé tetszettek Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapok lerakásával, ezért a püspök az olasz–francia–osztrák építészt, Isidore Canevalét kérte fel, hogy az 1761-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Canevale a korabeli francia „forradalmi építészetnek” megfelelően képzelte el az épületet. A művezető Oswald Gáspár piarista szerzetes volt, aki egyébként a kecskeméti nagytemplom tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt gond nélkül és gyorsan folyt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. A belső berendezések 1777-ben készültek el.
Az épület
A város ünnepélyes terén, a Konstantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos főhomlokzata nyugat felé, a Duna irányába néz, amely a városképben elfoglalt igen kedvező pozíciójához jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a laterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtt található, az oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek, melyek közül az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon pedig a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Rancz Első Magyar Toronyóragyár Kft. készítette. A főhomlokzat díszes: hat eltérő ritmusú oszloppár által tartott főpárkányon a székesegyház titulusai olvashatóak. A D.O.M. felirat a latin „Deo Optimo Maximo” („a legfőbb istennek szentelve”) rövidítése, melyet a látogatók gyakran a templom püspöki székhely voltára utaló dóm szóként értelmeznek. A feliratsor felett, az attika zárópárkányán Bechert József váci szobrászmester által alkotott szobrok láthatók: középen Szűz Mária és Szent József, oldalaikon négy apostol figurája (balról jobbra Evangélista Szent János, Szent Péter, Szent Pál, Idősebb Szent Jakab).
A székesegyház történelmi léptékű belső felújítása öt éve, 2021-ben indult, átfogó restaurációt, modernizációt és új funkciók kialakítását hozta magával, melynek során megújult a teljes templomcsarnok, új oltár és ambó készült, kicserélték a gépészeti rendszereket, padokat, megújult a világítás, és egy látogatható toronykilátó is épült. A munkálatok során a székesegyház 18. századi stílusát tiszteletben tartva egy modern, de illeszkedő belső tér jött létre, a felújítás a székesegyház történetében páratlan mértékű átfogó renoválás.
A munka idővonala és jelentősége:
- A felújítás 2021 májusában indult, és a teljes renoválás 2024 őszére, a toronykilátó átadásával zárult.
- Ez volt a templom történetében az első ilyen átfogó belső felújítás.
- A munkálatok állami finanszírozásból valósultak meg (5 milliárd forint).