Újabb botrányos jelenet zajlott le a váci képviselő-testület decemberi ülésén: Matkovich Ilona balliberális polgármester nyíltan megsértette az SZMSZ-t, amikor nem adott szót Ferjancsics László korábbi alpolgármesternek a hulladéktároló pályázatról szóló napirendi pontnál. Nem adminisztratív tévedésről, nem félreértésről volt szó, hanem tudatos, erőből végrehajtott elhallgattatásról.
A jogszabály világosan fogalmaz: a vita lezárását a polgármesternek egyértelműen ki kell mondania, csak ezután következhet szavazás. Ez azonban nem történt meg. Ferjancsics László erre fel is hívta a figyelmet, szó szerint idézve az SZMSZ-t. Matkovich válasza cinikus és sokatmondó volt: „Jelezze a kormányhivatalnak, szavazás következik.”
Ez a mondat mindent elárul. A balliberális városvezetés számára a jogszabály nem keret, hanem akadály. Ha egy képviselő kellemetlen kérdést tenne fel, ha emlékeztetne a múltbéli döntésekre, ha szembesítené a polgármestert saját ellentmondásaival, akkor egyszerűbb átgázolni rajta.
És hogy miért volt ennyire fontos Matkovichnak elhallgattatni Ferjancsicsot? Mert a hulladéktárolók ügye kínosan emlékeztet a polgármester politikai képmutatására.
Februárban még nemmel szavazott arra az előterjesztésre, amelyet a DK-s Makrai Zsolt nyújtott be annak érdekében, hogy a városban uralkodó áldatlan konténerhelyzetet zárható kukák kihelyezésével orvosolják. Akkor Matkovich a költségvetés „szétveréséről” beszélt, „nyolcakozott” és „fideszezett”, miközben a város 12 milliárdos büdzséjében mindössze egymillió forintos működési tartalék szerepelt.
Ma pedig? Ma már büszkén pózol a zárható kukák előtt a közösségi oldalán, mintha az egész az ő érdeme lenne. Olyan beruházással villog, amelyet korábban ellenezett, és amely csak azért valósulhatott meg, mert mások – nem ő – kitartóan képviselték a váciak érdekét.
A képmutatás olyan nyilvánvaló, hogy már a korábban Matkovichhoz hű Facebook-oldalak sem tudják elhallgatni. Ott is leírták: a polgármester nem támogatta a zárható kukákra irányuló módosítást. Mégis, amikor meglátta a döntés népszerűségét, azonnal élére állt volna, mintha mindig is ezt akarta volna.
Jól jellemzi Matkovich Ilonát ez a magatartás: amit politikai haszonszerzésből korábban támadott, azt később saját sikereként próbálja eladni. Amit kellemetlennek érez, azt elhallgattatja. Akinek igaza van, azt elküldi a kormányhivatalhoz. Ez lenne a városvezetés? Ez hatalomtechnika. Jogszabálysértéssel, arroganciával és egyre leplezetlenebb politikai kétszínűséggel.