Mint arról már beszámoltunk, alapítása másfél évszázados jubileuma alkalmából egész napos konferenciát rendezett a napokban 150 éves Váci Egyházmegyei Könyvtár, az ünnepi esemény keretében, annak zárásaként emléktáblát avattak a könyvtáralapító Peitler Antal József püspök tiszteletére.
Az alábbiakban néhány előadói gondolatot idézünk a KÖNYVTÁR – KÖNYVEK – EMBEREK című jubileumi konferenciáról a vaciegyhazmegye.hu közlése nyomán:
Két szekcióban hangzottak el az előadások Dr. Varga Lajos segédpüspök és Szelestei Nagy László irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora vezetésével.
Az egyházi könyvtárak 21. századi szerepét és kihívásait figyelembe véve, Baranya Péter, a Piarista Központi Könyvtár vezetője, az Egyházi Könyvtárak Egyesület elnöke a digitális jelenlét szükségességéről, a közös adatbázisokról, és a digitalizált könyvek versenyképességéről beszélt, hangsúlyozva, hogy az egyházi könyvtárak ma missziós szerepet is betöltenek.
A könyvtáralapító Peitler Antal József püspök életútját, annak kiemelkedő eseményeit Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár vezetője mutatta be részletesen, előadásában többek között támaszkodott a Fraknói Kutatócsoport által a közelmúltban megjelent Püspöklexikon c. kiadványra.
Peitler Budán és Bécsben a király szolgálatában állt Leo Thun vallás- és közoktatásügyi miniszter mellett, és püspökké szentelésének évében, 1859-ben Bécsből érkezett a Váci Egyházmegyébe, ahol haláláig teljesített szolgálatot. Iskolákat, templomokat, plébániákat hozott létre és újított fel. Rendezte a papok jövedelmét, nyugdíjalapot állított fel és tanítói állásokat létesített. A közművelődés terén legkiemelkedőbb alkotása a Váci Egyházmegyei Könyvtár alapítása 1875-ben, melyre magánvagyonából több mint 40.000 Ft-ot áldozott és ennek köszönhetően épült meg az az épület, amely mind a mai napig otthont ad a könyvtárnak.
Forró Katalin, a Tragor Ignác Múzeum nyugalmazott igazgatója Csávolszky József kanonok életéről, a Tragor Ignác Múzeum alapításáról és a Váci Egyházmegyei Könyvtárhoz fűződő kapcsolatáról tartott előadást, amelynek első könyvtárosa is volt. A kanonok életéről szólva elmondta, aktív, folyamatosan dolgozó, sok feladatot ellátó ember volt, aki Varázséji Gusztáv hagyatékából, annak múzeum tervét valósította meg a jövő nemzedéke számára. A néhány hónapig működő múzeum anyagát a Váci Egyházmegyei Könyvtár fogadta be és tette látogathatóvá a kanonok halála után.
Dr. Koltai András, a Piarista Rend Magyar Rendtartománya Központi Levéltárának vezetője előadásából kiderült, hogy az egykori piarista könyvtáros, Holl Béla vezetésével alakították ki a Váci Egyházmegyei Könyvtár muzeális könyvtárrészét, nevéhez kötődik olyan ritkaságok felfedezése, mint az Ecsegi Kódex egyik legrégebbi betlehemes feljegyzése, illetve a Kádi Biblia fordításának autográf töredéke.
A Vác történetét hat kötetbe szerkesztő Karcsú Antal Arzén ferences szerzetes 19. században végzett kutatómunkájáról Tömördi Viktor OFM, a Sapientia Hittudományi Főiskola tanára értekezett.
Elhangzott: az 1880-1888 között íródott munka új módszert honosított meg a források felkutatásával és a tények több szempont alapján történő értékelésével, Karcsú Antal Arzén szerzetes az egyházmegyei, káptalani, uradalmi, városi, kolostori irattárakban gyűjtött adatokat foglalta össze a kötetekben. A hatodik kötet foglalkozik az egyházmegye, a káptalan, a plébániák, kolostorok, tanintézetek, egyletek történetével. Az a szándék vezette a szerzőt, hogy ha elvesznének az általa még fellelhető iratok, saját történeti munkáján keresztül az utókor számára akkor is hozzáférhetővé váljanak az adatok. Vác várostörtének ilyen formában történő feldolgozása korszakalkotó munka volt.
Dr. Varga Lajos segédpüspök, váci gyűjteményi prefektus a délutáni szekciók nyitóelőadásában elmondta, hogy bár a Váci Egyházmegyei Könyvtár a legkésőbbi alapítás a hasonló könyvtárak között, mégis állományát tekintve egyedibb, mivel nem kizárólag egy püspöki gyűjteményre épült. Peitler Antal könyvtára mellett ugyanis egyesítette a szeminárium könyvtárát és szerzetesi könyvtárakat is. A könyvtárnak jelenleg is van tudományos értéke, legrégebbi dokumentum-töredéke a 9. század első feléből származik, emellett jelentős a Káldi Biblia-töredék is. Muzeális gyűjteményét már az 1960-as években elkülönítették, jelentősek a héber kéziratok az állományban, egyedi a szertartáskönyv gyűjteménye és a 600 tételes térképtára, valamint a 2000-es években elkészült ősnyomtatvány katalógusa. A digitalizált állományban már 70.000 tétel érhető el.
Az Egyházmegyei Könyvtárban őrzött több száz éves, a kozmográfiák korát idéző Johann Baptist Homann Atlas Novus-áról Dr. Both Mária, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, míg a váci Püspöki Könyvtárban található örmény kötetekről és a közvélemény által kevéssé ismert örmény katolikus férfi szerzetesrend, a mechitaristák könyvnyomdájának 18-19. században betöltött szerepéről Dr. Kovács Bálint armenológus tartott előadást.
A konferencia programját a Váci Egyházmegyei Könyvtár bejárata mellett elhelyezett emléktábla avatása tette igazán ünnepivé, amellyel az utókor a könyvtár-alapító püspök előtt tiszteleg.
Peitler Antall József váci megyéspüspök merész és előremutató döntést hozott, amikor saját vagyonából könyvtárat építtetett és a püspöki, a káptalani és a szemináriumi könyvtárak gyűjteményeinek egyesítésével létrehozta a Váci Egyházmegyei Könyvtárat. A közel 20 ezer kötettel nem csupán értékes dokumentumokból álló gyűjteményt hozott létre, hanem egy olyan műhelyt is, amelynek küldetése, hogy a tudomány és a kultúra eszközeivel az evangelizáció szellemi forrásává váljon – mondta Varga-Kohári Mária könyvtárvezető.
Matkovich Ilona polgármester arról beszélt az emléktábla-avatáson, hogy több olyan alakja van a történelemnek, akik ismeretlenek maradnak a többség számára, pedig értéket teremtettek, példát mutattak, alázattal végezték a munkájukat, mint Peitler Antal József püspök is, aki a kortársak leírásai szerint rendkívül jóindulatú, jószívű főpásztor volt.
„Az emberi lélek nagy ajándéka, hogy az ember emlékezni tud, azonban az emlékezet befogadóképessége lehatárolt és az ember halandóságával elvész a megszerzett tudás is. A leírt gondolatok azonban továbbadják mindazokat az értékeket, tudást, ami az emberben megszületett. A könyvtár egyik feladata pedig ennek a tudásnak, információnak a megőrzése, valamint az, hogy mindezt hozzáférhetővé tegye mindenki számára” – mondta Dr. Varga Lajos segédpüspök, a gyűjtemény prefektusa, majd megáldotta az emléktáblát.
A 150 éves jubileum alkalmából készített emléktáblát Mihályi Anna és Laczik Csaba szobrászművészek, valamint Klimász János kőfaragó mester készítették.
Forrás: vaciegyhazmegye.hu