Az előző egyházi év november 23-ai zárása után vasárnap elkezdődött az adventi időszak, amikor is az egy héttel korábban tartott hagyományos évzáró koncertet követően számos további alkalommal közreműködik majd a szertartásokon a székesegyház 70 éves jubileumát ünneplő Szent Cecília Kórusa.

A Krisztus királyt ünneplő, egyházi évet záró nagytemplomi ünnepi misén Marton Zsolt megyéspüspök homíliájában hangot adott annak a gondolatnak, hogy olyan korban élünk, amelyben láthatatlan tekintélyek próbálnak úrrá lenni az emberen, a főpásztor szavai szerint ilyen például a média mindent behálózó világa, a pénzhatalom, a divatszenvedély, a mesterséges intelligencia, a mértéktelen szabadelvűség, a személytelen, mindenki mást figyelmen kívül hagyó önzés.
– Van-e a mai világnak királya? Erre azt mondanánk, hogy nincsen. Azonban mintha újból meg újból fölbukkanna egy globális diktátor, amely úrrá akar lenni fölöttünk, leginkább talán az önzés és a gyűlölködés királya látszik ilyennek, s az a jelszava, én így fogalmazom, hogy élvezz, fogyassz, birtokolj gátlástalanul, mértéktelenül, önmagadon kívül ne törődj senkivel és semmivel! – fogalmazott a főpásztor, figyelmeztetve, hogy mindenki számára az a király, aki vagy ami leginkább foglalkoztatja, leginkább betölti az életét és akinek-aminek engedelmeskedik.

Krisztus királyságáról szólva Marton Zsolt megfogalmazta: ez a nem ebből a világból való ország mindenütt jelen tud lenni, ahova beengedik, ahol kérik, Krisztus királysága ott van jelen, nem hatalmi pozícióban, nem e világi uralkodóként, mert az ő trónja a kereszt, az ő királysága a szolgálat királysága.
– A keresztségben mi is részesültünk Krisztus királyi hatalmában, a Messiás munkatársává kentek föl bennünket, amikor megkereszteltek és krizmával megkentek, és amikor megbérmáltak, ugyanazzal a krizmával megerősítette a bérmáló azt a hitet bennünk, amelyet a keresztségkor kaptunk. Isten népe részesedik Krisztus királyi feladatköréből is, maga a királyi méltóság pedig ezt azzal valósítja meg, hogy hivatásának megfelelően Krisztussal együtt szolgál – mondta a megyéspüspök.
A jubileumot ünneplő székesegyházi kórus köszöntésére térve a főpásztor megfogalmazta:
„Igen, az éneklés és a zenélés is szolgálat. Aki énekel, kétszeresen imádkozik, így tartja a Szent Ágostonnak tulajdonított mondás. Platón is megállapítja, hogy az éneknek erkölcsöt alakító hatása van. Kodály Zoltán pedig azt mondja, hogy az éneklés, a zene az anyanyelvünkhöz hasonló érték és kincs. XII. Pius pápa enciklikát írt 1955-ben a szent zenéről, kiemelve, hogy mennyire a szívén hordja a zene szentségét, a II. vatikáni zsinat pedig a szent liturgiáról szóló konstitúciójában így fogalmaz: az egyetemes egyháznak ránk hagyományozott zenéje felbecsülhetetlen értékű kincs, az egyházi zene és ének kincstárát a legnagyobb gonddal kell megőrizni és felhasználni, szüntelenül gondot kell fordítani az énekkarokra, főként a székesegyházakban. Hát íme, nem sokkal a zsinat előtt ennek az elvárásnak tett eleget Huszár Dezső atya, amikor megalapította a Szent Cecília Kórust. Nehéz idők voltak, úgy gondolták az akkori állami hatóságok, hogy hát itt ez a hóbortos, együgyű öreg pap, hadd csinálja. Igen együgyű volt, egy ügye volt, a kórus, de azt szívósan megszervezte Isten áldásával. És ezt az örökséget Varga László atya viszi tovább már évtizedek óta, és én azt köszönöm meg neki és az énekeseknek, hálát adva az úrnak, hogy ez nem egy dalárda pusztán, hanem egy hívő közösség, ez a legfőbb kincsük, amiből adni tudnak másoknak, és ami gyümölcsözik, jó gyümölcse ennek a szolgálatnak a székesegyházi kórusiskola 2012-re datálódó megalapítása is.”
– Ti vagytok a jövő, a jelen is, de leginkább a jövő, és azt kívánom, hogy legyen örömteli, boldog gyermekkorotok és hogy hitvalló, jó felnőtt példát látó Krisztus-hívő felnőttekké váljatok – fordult végül az énekes utánpótlás tagjaihoz Marton Zsolt.
Az ünnepi szentmisén és az azt követő hangversenyen a Szent Cecília Kórus, a székesegyházi kórusiskola, a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar és az énekes szólisták a nagytemplom zeneszerző karnagyainak fő műveiből is előadtak több szerzeményt, zárásként Varga László atya monumentális Te Deum-a csendült fel.
