Igazán méltó eseménnyel zárult november 21-én a Vác 950 programsorozat, a Váci Dunakanyar Színházban rendezett egész estés rendezvényen egyrészt – az emlékezés lehetőségét meghosszabbítva – a múlt és a jelen városképi látványait összevető tárlat nyílt a Forte Fotóklub Vác alkotóinak munkáiból, másrészt zenés irodalmi est részese lehetett a közönség a Váci Költők Baráti Társasága, a verseket megzenésítő Lel-Tár együttes és további közreműködők jóvoltából.
A fotóklub „Vác – Tegnap és ma” című tárlata igen inspiráló lehetőségnek bizonyult, bizony igencsak bele lehet itt gabalyodni a város épített örökségének látványába, számos esetben meghökkentően kreatív képalkotói, szerkesztői megoldásokon elcsodálkozva.
Ami a péntek este színháztermi folytatását illeti, ezen alkalommal Matkovich Ilona polgármester köszönetet mondott mindenkinek, akik valamilyen kezdeményezéssel, programmal hozzájárultak a Vác 950 méltó megünnepléséhez, annak felmutatásához, hogy a város nem csupán a múltjában él, hanem a jelenben is, ezernyi arccal – a városvezető egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre újabb, a mostaninál is jelentősebb jubileumot ünnepelhet a település, a váci egyházmegye alapításának ezer éves évfordulóját.
A zenés irodalmi folytatásban a Váci Költők Baráti Társasága tagjaként, egy-egy művüket felolvasva mikrofonhoz lépett Ketykó István, Molnár József, Makáry Sebestyén, Rusvay Balázs és persze a közösség életre hívója, Pápay Eszter, akik mellett tovább gazdagította a programot Boda Mária irodalomtörténész, a Lel-Tár együttes, zárásként pedig Klenyán Csaba klarinétművész.
Igazán méltó zárszó volt az egyik főszereplő, Pápay Eszter azon felolvasása, amelyben egy olyan írását osztotta meg a közönséggel, amely a városhoz fűződő mély lelki kötődéséről tanúskodik, eredetileg, felkérés nyomán egy Vácra invitáló afféle bédekker szöveget kellett volna elkövetnie, de – mint fogalmazott – erre nem volt igazán indíttatása, annál inkább arra, hogy felvillantson néhány személyes momentumot.
Aki hallotta, aki ezután hallja-olvassa majd ezt a kis esszét, maga is elmélázhat azon, milyen érzésekkel kötődik a lakhelyéhez vagy élete bármely más fontos színteréhez.
