A félbeszakított februári munkaterv szerinti ülés után bizottsági tanácskozáson és a márciusi, egyrészt elmaradást pótló, másrészt újabb rendes közgyűlésen is megmutatkozott annak „eredménye”, hogy a költségvetést tárgyaló előző tanácskozáson Matkovich Ilona polgármester kiengedett a palackból egyfajta szellemet, illetve inkább aljas szellemtelenséget.
A ténylegesen februári ülésre a város első számú vezetője betrombitált hangadókat annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon azokra a döntéshozókra, akik nem mutattak-mutatnak hajlandóságot a családja szabálytalanul felhúzott rakparti vendéglátóhelyi üvegkalitkájának utólagos legitimizálására – emlékezetes, hogy a szimpatizánsok alpári hangnemet megütve vegzálták a kipécézett képviselő-testületi tagokat, még fenyegető beszólás is elhangzott.
Azóta egy bizottsági ülésen az egyik önkormányzati intézmény kérdőre vont főnöke félreérthetetlen egyezményes jellel (felemelt középső ujj a behajlított többi ujj között) beintett a vezetői viselt dolgait firtató képviselőnek – erre igazolásul szolgál Rosta Zoltán Géza (Mi Hazánk) tanácsnoknak a tegnapi üléssorozatban elhangzott hozzászólása, amikor fésztufész rákérdezett arra, hogy miként minősíti ezt a gesztust, ezt a stílust maga a polgármester. Matkovich Ilona a tőle megszokott módon csak hárított, mondván hogy nem volt ott a szóban forgó alkalmon, nem látta a mozdulatot, szerinte egyébként is mindenki más a hibás. És ezt magunk közt szólva vegye magára akár a kockás fülű nyúl, akár a Nagy Hohohó Horgász, akár Rumcájsz a jicsini erdőből…
Na de visszatérve a tegnapi maratoni üléssorozatra, itt bizony a jobbára hallgató, csöndben gombot nyomogató összerogyásos tanácsnok, Jess Kinga belvárosi képviselő is szintet lépett – no de nem fel-, hanem lefelé, amennyiben felhatalmazva érezte magát arra, hogy leoltogató szándékkal belekotnyeleskedjen más képviselő hozzászólásába. Hát itt tartunk momentán, s ebből következtetve egyre izgalmasabbak lehetnek a képviselő-testület következő ülései.