MARTON ZSOLT PÜSPÖK: A TEMPLOM MAGÁT AZ EGYHÁZAT, MINT IMÁDKOZÓ KÖZÖSSÉGET IS JELENTI

Október 6-án ünnepi szentmise keretében Marton Zsolt váci megyéspüspök megáldotta és átadta a 2021-2024 között belülről felújított váci Nagyboldogasszony-székesegyházat, valamint felszentelte annak új oltárát.

Az átadás után visszatér a liturgikus élet a székesegyházba, és a látogatók előtt is teljes szépségében tárulhat fel a Magyarországon ritka klasszicista architekturális díszítőfestés, valamint a gyönyörűen restaurált különleges késő barokk freskóegyüttes, Anton Maulbertsch mester és tanítványai alkotása.

Köszöntőjében Marton Zsolt felidézte a székesegyház történetét, a helyi köznyelvben leginkább nagytemplomként emlegetett épületet 1772-ben szentelte fel Migazzi Kristóf akkori váci püspök.

Szentbeszédében az egyházmegye főpásztora arról elmélkedett, hogy mit jelent a katolikus keresztényeknek ma a templom és az Egyház. A Szentleckére utalva (1Pét 2, 4-9) mondta, hogy a keresztény templom nem egyszerű épület, nemcsak egy csodálatos műalkotás, a templom az imádság szent helye, Krisztus szentségi otthona, és a templom magát az Egyházat, mint imádkozó közösséget is jelenti.

A főpásztor felidézte, hogy öt évvel ezelőtt, püspökké szentelését követően új lelkipásztori tervezést indított el munkatársaival, amelyben célja az egység megvalósítása és az, hogy ebbe be tudják vonni az egyházmegye valamennyi papját, híveit és közösségeit, ennek jegyében megszületett az egyházmegye új jelmondata – Együtt építjük! –, amely kifejezi, hogy együtt szeretnénk építkezni Istennel és egymással.

Ennek a építkezésnek fontos állomása, hogy 2023-ban elkezdődött a felkészülés az egyházmegye ezeréves évfordulójának megünneplésére, hiszen a hagyomány szerint a Váci Egyházmegye is egyike a Szent István által alapított első tíz egyházmegyének. A felkészülési időszak célja az egyházmegye evangéliumi hitben való megújulása. A felújított székesegyház megáldása ennek a megújulási folyamatnak egyik mérföldköve – emelte ki a főpásztor, majd hozzátette: „A mai ünnepen szeretnénk kifejezni hálánkat és hűségünket Istennek. Nagyra becsült eleink lelki-szellemi kincseire „élő kövekként” akarjuk továbbépíteni Isten országát a Váci Egyházmegyében.”

A szentbeszédet követően került sor az oltárszentelés ritka és szép szertartására. A felszentelő ima után, a Mindenszentek litániája alatt elhelyezték az oltárban Szent Jusztinusz filozófus-tanító és hitvalló ereklyéjét, aki 165 körül szenvedett vértanúhalált hat társával együtt.

Az oltárt először krizmával kenték meg. A krizma, azaz a Nagycsütörtökön szentelt olaj és balzsam keveréke Krisztust jelképezi. A krizmával történő megkenés annak a jele, hogy
az oltár Krisztus látható jelévé válik.

Ezt követően Krisztus öt sebére emlékezve öt tömjénégető edényt helyeztek az oltárra, amelyekből a hála jeleként szállt fel a tömjénfüst. A felszentelt oltár feldíszítése után a szentmise a szokott rendben folytatódott.

A mise végén Marton Zsolt megköszönte mindazok munkáját, akik bármilyen módon hozzájárultak tervezőként vagy kivitelezőként a székesegyház belső felújításának megvalósításához, és azoknak is köszönetet mondott, akik imádságaikkal kísérték a folyamatot.