Az ENSz által bevezetett és 1973 óta minden évben június 5-én megrendezett Környezetvédelmi Világnap a környezetvédelem nyilvános, legnagyobb világméretű eseménye, amelyet milliók ünnepelnek világszerte.
Június 5-én elsősorban a környezet állapotára gondolunk, és a környezet állapotának javításáért cselekszünk. Földtani léptékben az emberi faj létrejöttétől napjainkig kevesebb, mint 1 millió év alatt az emberiség benépesítette és jelentősen átalakította a Földet. Természetesen rengeteg szépet alkottunk, köztük maradandót is, szinte mindet a természeti erőforrások haszonvételei és átalakítása árán. Jelentősen kimerítettük a nem megújuló erőforrásokat, beavatkoztunk a megújuló erőforrások szerkezetébe, összetételébe és folyamataiba, mint az élővilág, a talajok és más életfenntartó rendszerek, meggyengítettük azok természetes megújulóképességét, miközben egyre többen vagyunk mi, az emberek és mindenki személyesen egyre többet akar magának. A vizek és a légkör is hasonló sorsra jutott.
Volt már erre példa a földtörténetben, az ilyen szervezeteket indexkövületnek nevezzük; gyorsan jön, gyorsan eltűnik és nagy „rendetlenséget” hagy maga után. Vékony, sötét csík jelzi őket földtani rétegsorban, ezért nevezzük őket indexkövületnek.
Ha így folytatjuk, hamarosan mi leszünk a hatodik indexkövület a Föld történetében.
A dinoszauruszok voltak az ötödik. Az index-kövületek kihalása során sok más faj, fajok százezrei és teljes populációi tűnnek el. Az élővilág összeomlásától, egy koevolúciós folyamat során egyes élőlénycsoportok felváltják a korábbi élővilágot. A dinoszauruszok túlélő, közvetlen leszármazottai a madarak, de az emlősök kerültek ki győztesen a kataklizmából.
Véleményem szerint mi vagyunk az utolsó nemzedék, amelynek van még esélye megállítani a kataklizmát.
Ez azonban önző módon már nem fog működni, csak összefogással, amelyben mindenkinek lesz helye, ahova oda kell tennie magát.
Együtt többet érhetünk el, mint külön, külön.
Ezt kívánom mára!
Kiszel Vilmos