Újabb rangos eseménynek adott helyet hétfőn a PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpont, a Váci Egyházmegye iskoláiban az utóbbi három évben megvalósult iskolakert program összegzéséről szóló prezentációknak, diákvetélkedőnek, termény- és készítménybemutatónak, ám mindez nem egy lezárás volt, hanem egyúttal egy újabb ciklus kezdete.
Köszöntőt mondott Marton Zsolt megyéspüspök, dr. Puskás Tibor Balázs, az EKIF főigazgatója és Csáki Tibor atya, az EKIF hitéleti referense. Az egyházmegye főpásztora elöljáróban felidézte, hogy annak idejében az ő alma materüknek is volt iskolakertje, ami nagy örömöt jelentett mindannyiuknak azzal együtt is, hogy jócskán volt ott tennivalójuk.
– Ez az iskolakert program azért fontos, mert ráirányítja a figyelmet, hogy a Jóisten azért teremtett bennünket erre a világra a szüleink által, hogy alkossunk a gondolkodásunkkal, tehát szellemileg, alkossunk a kapcsolataink által, de fizikailag is alkossunk, így vagyunk az ő teremtő munkatársai. És a fizikai alkotás az rögtön megmutatja az eredményét, abban az a csodálatos, hogy eltelik pár nap, pár hét, és akkor már meg lehet látni, hogy most valami kibújik a földből, és ez örömöt jelent. Így egész konkrétan leszünk az Úr teremtő művének a munkatársai. Aztán a másik fontos dolog, hogy ez a fizikai alkotás visszahat ránk. A mindenható a teremtett világunkban a zöld, a növények, a természet által is jelen akar lenni, meg akar mutatkozni, alakítani és formálni, így tapasztaljuk meg az ő szeretetét, kívánom, hogy átéljétek, megtapasztaljátok ezt az élményt, felismerést – fordult Marton Zsolt az egyházmegye megannyi helyéről érkezett diákcsoportok tagjaihoz.
Dr. Puskás Tibor Balázs, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának főigazgatója említést tett arról, hogy számos tudományos kutatás megerősítése alapján a természetközeliség bizony boldogságforrás, az egyik legfontosabb, boldogabbak azok az emberek, akik a természet közelében vannak, ugyanakkor a nagyvárosi lét könnyen neurotikussá tehet.
– Milyen öröm látni a vetésünk eredményét, ugyanakkor megtapasztalni azt, hogy teszünk valamit, de utána már nem rajtunk múlik a folytatás, hiszen az életet a Jóisten adja, erre gondolva jó értelemben véve el tudjuk engedni magunkat, hiszen nem minden rajtunk múlik, erre is megtanít a természet. Mindazonáltal persze meg kell tennünk a magunkét, ezt a szemléletet kívánja szolgálni ez a program is – mondta a főigazgató.
Csáki Tibor atya, az EKIF hitéleti vezetője felidézte, hogy amikor több mint egy évtizeddel korábban megbízást kapott az egyházmegyében a katolikus iskolák vezetésére, akkor nagyon hamar megszületett a vágy, hogy az intézményekben iskolakertek létesüljenek ahol csak lehet, most pedig jó látni, hogy milyen sikeres ez a program.
– Az iskolakertek a Paradicsom visszaidézései, amikor mi ezt építjük, akkor szeretnénk újra megérteni, hogy hogyan lesz ebből a Földből édenkert. Erre a felelősségünkre Ferenc pápa is nyomatékosan felhívja a figyelmet egyik enciklikájában, körlevelében. Eszerint mindannyian felelősek vagyunk ezért a Földért, s mindenkinek, aki itt él, szüksége van egy megtérésre olyan értelemben is, hogy felismerjük, miszerint vigyáznunk kell a bolygónkra, óvnunk, védenünk kell. Tehát a megtérésnek ökológiai értelemben is meg kell történnie bennünk, így a Jézussal való kapcsolatunk meg kell jelenjen a természettel való kapcsolatunkban is, a természetből jövő tanítás életünk részévé tételében. Például a mértékletességben, az alázatban, a javak egymás közötti megosztásában – fogalmazott köszöntőjében Csáky Tibor.
Mátyás Izolda, a program szakmai felügyeletét ellátó Iskolakertekért Alapítvány kurátora egy rövid prezentációban felidézte az elmúlt 3 év eseményeit és tapasztalatait.
Az Iskolakertek program 2021. őszén 16 intézményben – 14 általános iskolában, 2 gimnáziumban és 6 óvodában – indult el a Váci Egyházmegyében, félévente más-más tartalommal, az iskolakertek működését két biokertész is segítette szaktanácsokkal..
Ezek között volt télen végezhető feladatok ötlettára, tanárképzés, tanulmányút és természetesen sok-sok konkrét munka, mint pl. palántanevelés, magas ágyás építés, gyomlálás, rovargondozás, komposztálás, a tanárok és diákok foglalkoztak a teremtésvédelem témájával is.
Az Iskolakertek program lehetőséget kínál a tantárgyi integrációra, azaz a kertművelés nem plusz feladatként jelentkezik a gyerekek és pedagógusok számára, hanem eszközként használhatják a természettudományos tárgyak tanulására, konyhakémiai ismeretek elsajátítására, de a néphagyományok megismertetésébe, sőt az anyanyelvi nevelésbe is be lehet építeni.
„Természetesen a kert fenntartására meg kell találni a megfelelő időkeretet az iskola életén belül, ami lehet egy szakkör, de a legjobb helye a technika tantárgy keretében van, amelyre az új Nemzeti Alaptanterv C iskolakerti modulja megfelelő kereteket biztosít. Fontos, hogy az iskolakert használata minden pedagógus kolléga részére elérhetővé váljon és megvalósuljon a tantárgyi integráció. Miután az iskolakert egy mini univerzum, az egész életet leképezi, szinte minden tantárgy oktatása kivihető a kertbe és összekapcsolható vele” – mondta a szakember.
A prezentációs, vetélkedős délelőtt után a délutáni folytatásban a diákok több állomásos játék során rajzokat és üzeneteket készítettek a következő generáció számára, megfogalmazva, hogy nekik mit jelentett, miért volt fontos a programban való részvétel, s azt is vázolva, hogy szerintük hogyan nézzen ki 10-20 év múlva egy iskolakert.