10 ÉVES A FORTE FOTÓKLUB VÁC: ÚJ CSOPORTOS KIÁLLÍTÁS NYÍLT A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT EMELETI GALÉRIÁJÁBAN

A megalakulása tíz éves jubileumához érkezett Forte Fotóklub Vác tagjainak válogatott munkáiból nyílt tárlat május 26-án a művelődéi központ emeleti félkör galériájában.

Koltai-Dietrich Gábor, a MIMK „kiállításfelelőse” köszöntője után Nagy Gábor, a fotóklub kezdetektől oszlopos tagja mondta el a kiállítás kapcsán papírra vetett gondolatait,  majd a házigazda művelődési központi főmunkatárs felolvasta Iványi Károlyné korábbi igazgató köszöntőjét, s természetesen Cservenák Péter alapító klubelnök is az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a kiállítás és magukat.

Nagy Gábor köszöntője:
„Fényképezés. Művészet, hobbi? Kinek mi, ki mit lát benne. Azon emberek kedvelt időtöltése, akik nem csak látni, de láttatni is szeretnének. Akiknek fontos a pillanat, abban igyekeznek meglelni valami jelentéstartalmat. Akik valami hangulatot, érzelmet, mondanivalót vélnek látni benne. S magukat nem kímélve olykor szűkös eszközeikkel vadásznak, keresik ezt a pillanatot. Hogy később majd, mint kincseiket mutassák meg az embereknek. Lássunk, és láttassunk. Lehetne mottónk is. Azoknak, akik úgy érzik, a fényképezés több, mint például egy baráti összejövetel megörökítése. Azoknak, akik úgy érzik, hasonló emberekkel élményeiket, tapasztalataikat megosztva tanulhatnak valamit. Csiszolhatnak technikájukon. Egy baráti, összetartó társaságban.

Jutnak eszembe a gondolatok, ha arra a ködös januári estére gondolok itt, a váci művelődési ház egyik termében. Arra a maroknyi emberre, köztük magamra is. Akik kimondatlanul is ilyenekre gondolhattak. Reménykedve, lelkesedéssel és tettvággyal. Mely áthat, és velünk van, hogy felfedezzük azokat az utakat és lehetőségeket, melyek segítenek a legkülönbözőbb témák megismerésében és megörökítésében. Vágyainkból, lelkesedésünkből akarat, az akaratból tett lett. Egy klub, amit oly sok fotózni szerető egyén hívott életre. Azzal a vággyal, hogy fotóit, tapasztalatait hozzá hasonló egyénekkel is megossza. Tőlük erőt és energiát merítsen. Kiáltás volt, amely messzire hallatszott. Már nem csak városunk lakói felé, hogy itt vagyunk, létezünk, valamit csinálunk, valamit elkezdtünk. Hangunk már jóval messzibbre hallatszik. Ékesen bizonyítja ezt tagtársaink pályázatokon való sikeres, eredményes szereplése, számos kiállítás testvárvárosainkban, a fotóművészeti alkotóközösségek 2015-ös nyári egyetemének eredményes lebonyolítása, tagtársaink számos önálló kiállítása.
Végignézve a tárlaton, tagtársaimhoz fordulok, azzal, hogy őrizzétek, őrizzük meg a lelkesedést. Azt a lelkesedést, ami ezt a klubbot létrehozta, életben tartotta, és tartja most is. Segít nem csak a fotózásban, mindennapjainkban, de segített a Covid-időszakban is. Lelkesedés nélkül nincs fotózás, fotózás nélkül nincs fotóklub.
S a vendégeknek, akik látogatásukkal megtisztelnek a kiállításon, azt kívánom, hogy teljen benne annyi örömük, mint nekünk abban, ahogyan és amikor a képeket készítettük.”

Iványi Károlyné köszöntő levelében felidézte, amikor Cservenák Péter megkereste azzal, hogy sokan vannak, akik alapítanának egy új, a meglévőnél nyitottabb fotóklubot, s szeretnének helyet és teret kérni a művelődési központban, aztán a kérdésre, hogy végül is hány alapító taggal indulna ez az alkotóközösség, az alapító-elnök néhány napon belül előállt egy több mint félszáz jelentkező nevét soroló listával, innentől kezdve pedig hamar kialakult az az éltető, kölcsönösen előnyös szimbiózis a klub és a befogadó intézmény között, amely mindmáig jellemzi ezt a kapcsolatot.

Cservenák Péter is kitért a taglétszámra, mint elmondta, volt, amikor százötvennél is többen voltak, olyan is, amikor hatvan körülire csökkent a létszám, ami jelenleg újra közelít a százhoz, s mivel a nyitottság az egyik fő alapértékük, folyamatosan érkeznek új csatlakozók.
– Szoktam mondani, hogy az is alapértékünk, elvünk, hogy mi nem kritizáljuk egymás munkáit a szó szigorú értelmében, hanem megosztjuk, közkinccsé tesszük a tapasztalatainkat, adott esetben tanácsot adunk egymásnak, ez is vonzóvá teheti bárkinek ezt a nagyszerű közösséget, amely a Covid-zárlatos időszakban is megőrizte összetartó erejét, vitalitását – mondta az alapító-elnök.