SZOMBATON RENDKÍVÜL GAZDAG CSALÁDI PROGRAM KERETÉBEN MEGNYÍLIK A VERŐCEI LIMES PARK 

Bármilyen dzsemborit hirdettek holnapra Vác főterére bizonyos (politikai) körök, a Dunakanyar legfajsúlyosabb, legnívósabb, legfontosabb eseményének a verőcei Limes Park átadásához kötődő családi nap ígérkezik szombaton.

Az új dunakanyari idegenforgalmi attrakció, a Limes-Solva 38 római erőd helyén épült múzeum átadása alkalmából 10 órától történelmi játéknap, ismeretterjesztő foglalkozások sora várja Verőcén a vendégeket.

Bevezetésként a látogatók előadást hallhatnak Verőce és környéke természeti kincseiről, az előadó Potyó Imre. Ezután a történelmi játékprogram Szabadváry Tamás régész vezetésével kezdődik, kincskeresőket, a régészet iránt érdeklődőket várnak erre a foglalkozásra. A vendégek a közeli vízmű gépházában is sétát tehetnek, ahol első kézből szerezhetnek ismeretet arról, hogyan készül az ivóvíz. A Dunavirág Vízibuszon vízi élőlényeket vizsgálhatnak az érdeklődők a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival.

A megnyitó előtt Szabadváry Tamás régész tart tárlatvezetést a múzeumban „Kikötőerőd” címmel, a hivatalos múzeumnyitás 14 órakor kezdődik, ez alkalommal az útszéli keresztet is megáldják.
„A levendulás kert meséje” címmel múzeumpedagógiai foglalkozás várja az óvodáskorú közönséget délután, „Az erőd” címmel pedig az iskoláskorúakat várják a múzeumpedagógusok.
Egész nap zajlik a római tábori élet bemutatója a Legio Leonum Valentiniani előadásában, a bemutatón vívhatnak is a vállalkozó kedvűek, fegyverkiállítást is meg lehet tekinteni, sőt a gyermekek is elsajátíthatnak néhány gladiátorfogást a Familia Gladiatoria Pannonica tagjainak segítségével.
Kézműveskedni is lehet római módra: bulát, pártát, katonai jelvényt és koszorút készíthetnek az ügyes kezűek.
A program 16 órakor őrségváltással zárul.

Fedezzük fel Verőce római múltját! Késő római kikötőerőd a Duna partján

A kikötőerőd helyét a 2. út déli, dunai oldalán egy modern építészeti eszközökkel bemutatott toronyépítmény jelzi. Ez a messziről látható fémszerkezetes torony a kikötőerőd északkeleti saroktornya fölé épült, megidézve annak tömbjét. A római kiserőd saroktornyainak a magassága azonban a megépült szerkezet magasságának megközelítőleg a duplája lehetett.
A verőcei kikötőerőd egy téglalap alaprajzú, többemeletes központi toronyból állt, amelyet magas fallal körbevett és négy saroktoronnyal erődített, zárt udvar kötött össze a Duna partjával. A kiserőd dunai oldalán, a falak és tornyok védelmében építették fel azt a fagerendákból épült mólót, ahová a folyami hadihajók kiköthettek.
A kikötőerőd – több más társával együtt (Szob, Tahitótfalu, Dunakeszi) – I. Valentinianus császár uralkodása alatt, a Kr.u. 370-es évek elején épült. A császár a Dunát teljes mértékben a római hadsereg által ellenőrzött folyammá kívánta tenni, ezért telepített erődített kikötőhelyeket a Duna bal partjára. Ezek a kiserődök a dunai átkelőket is ellenőrizték és háborús konfliktusok idején lehetővé tették a hadsereg számára a gyors és biztonságos átkelést.
A verőcei kikötőerőd régészetileg feltárt és műemlékileg helyreállított falai látványosan demonstrálják a Római Birodalom hadseregének és flottájának katonai erejét, amely lehetővé tette őrhelyek és erődített kikötők létesítését a birodalom határán kívül, a Duna bal partján.
A kikötőerődből a Szentendrei-szigetre átnézve érdemes elgyönyörködni a vidék csodás Duna-panorámájában. Ez a kép nem sokban tér el attól a látványtól, amelyet a verőcei kikötőerődben őrszolgálatot teljesítő katonák láthattak, amikor áttekintettek a Duna túlsó, birodalmi oldalára.