Polgármester asszony továbbra is fel van háborodva, vagy pestiesen: ki van akadva, mert a 2022. évi LXXVIII. törvény (amit ő immár tendenciózusan „egy tavaly decemberi törvénymódosítás”-nak aposztrofál) újra egyházi tulajdonba adja azokat az épületeket, amelyekben közoktatási tevékenység zajlik. Mivel nem akad le a témáról, és tragikusan (valamint tévesen) úgy éli meg, hogy a tulajdonosváltással Vác városa vagyonvesztést is elszenved, némi történelmi fejtegetést adunk polgármester asszony épülésére.
A magyar egyház (és 1514 után egyházak) az államiság kezdete, tehát 1001. január 1. óta rendkívül sokat tett az egymás után felnövekvő generációk nevelésének érdekében. Iskolákat építettek, tanítottak, neveltek évszázadokon keresztül. Ebbe nem sajnáltak beletenni pénzt, emberi erőforrást és ingatlanvagyont. A magyar állam mint iskolafenntartó, ehhez képest csak igen későn, Mária Terézia és fia, II. József idejében szállt be (tegyük hozzá igen drasztikusan) az oktatásba. Ennek folyományaként a huszadik század közepére nagyjából fele-fele arányban rendelkeztek az állam és az egyházak iskolákkal Magyarországon.
1947-ben aztán egy meghamisított választás után, a szovjet hadsereg aktív jelenlétének árnyékában csalással, árulások sorozatával és hátukban az egész Szovjetunió agit-prop gépezetével, a Magyar Országgyűlésben nagy nehezen többségbe kerültek a kommunisták. Azok a kommunisták, akik mint tudjuk, rendkívül gazdag érzelmi viszonyt ápoltak a „reakciós” egyházakkal, még ha ezek az érzelmek széles skálán mozogtak is a gyűlölettől a megvetésig.
Mellőzve az egyébként könyvtárnyi irodalommal bíró ügy mélyebb tárgyalását, a lényeg: a kommunisták 1948. június 16-án 230: 63 arányban megszavazták az 1948. évi 33. törvényt „a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában”. Ezen törvényt még aznap kihirdették. Másnap megjelentek a kommunista agitátorok a már államivá tett iskolákban, a tantermekből leszedették a kereszteket, kidobálták a Bibliákat, összetörték a vallási jelképeket. És, ami cikkünk tárgyában a legfontosabb: az ingatlan nyilvántartásokban ingyenesen, minden ellentételezés nélkül a több évszázados egyházi tulajdonokat átvezették az állami sorba.
Tehát Kedves Polgármester Asszony! Most semmi nem történt, csupán helyre állt a világ rendje. Az egyházak visszakapták tulajdonjogilag is azon ingatlanjaikat, amelyekben iskola működik. Még ha ezt Ön, és szellemi holdudvarához tartozó kollégái képtelenek is megérteni.
Utóirat
Hogyan is feltételezhetném, hogy Ön valaha is helyeselne egy ilyen lépést, ha már egyszer 2007. december 13-án megjelent, az Ön által jegyzett Magyar Narancs cikkben (A Váci Egyházmegye az ingatlankárpótlás után – A jövőre tekintettel) a következő mondatokat volt képes leírni: „Az 1920-30-as években a katolicizmus államvallás volt, s az egyház 1990 után a II. világháború előtt felhalmozott ingatlanvagyonát kérhette vissza. Mára megcsappant a hívők száma, miközben a katolikus egyház a valóságosnál nagyobb erőt, illetve közéleti jelenlétet igyekszik mutatni.” Az államvallás fogalmára nézve tehát kérem nézze át a szó jelentését tárgyaló lexikoncikkeket, ha már 16 évvel ezelőtt ezt nem tette meg, különös tekintettel arra, hogy a Magyarországot az 1920-30-as években kormányzó Horthy Miklós református volt. A magyar katolikus egyház erejére való utalása jegyében pedig hadd ajánljam figyelmébe, hogy két éven belül másodszor is apostoli látogatást tesz hazánkban a katolikus egyház feje, Ferenc pápa, így Magyarország lesz az első állam, ahová a Szentatya másodszor is ellátogat. Egyebekben meg: jó napot kívánok!
MJP
***
A Magyar Katolikus Lexikon így ír arról, hogy miképpen alakult Magyarországon az államvallás
„(…) a polgári államot megelőző valamennyi államalakulatnak egyben államvallása is volt. Magyarország államvallása 1848-ig mindvégig a római katolikus vallás volt, mely Szt. István államalapítása nyomán terjedt el és szorította ki a bizánci kereszténységet. (…) Az 1848:20. tc. kinyilvánította a vallásszabadságot, amellyel a katolikus államvallás helyébe a bevett vallások összehangolt rendszerét helyezte. (…) 1895: rögzítették a polgári kormány felekezeti szabadságának elveit.” (– a szerk.)