A SZÓLÁSSZABADSÁG MINDIG AKTUÁLIS ÜGYE KERÜLT FÓKUSZBA A VII. KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓNOKVERSENYEN

Szombaton újabb rangos, középiskolásokat megszólító megmérettetésnek, a VII. Kárpát-medencei Kölcsey Ferenc Szónokverseny döntőjének adott helyet a Piarista Kilátó Központ, ahova és amiért – pontegyenlőség miatt – tizenhat versenyző kapott meghívást az első kör után.

Ez az első kör pedig ezúttal nem jelenléti verseny volt, hanem a csaknem félszáz nevezőnek egy kis videót kellett beküldenie, feltöltenie egy közös helyre – természetesen arról, ahogyan előadják a kiírásban szereplő témával kapcsolatos szónoklatukat.

– A szólásszabadság ügyét kértük fókuszba helyezni, ez ugye mindig aktuális. Akár ráhúzhatjuk arra is, hogy a brüsszeli bürokráciában nem nagyon akarnak megérteni bennünket, magyarokat, no nem nyelvi problémák miatt természetesen, hanem mert az EU-ban úgymond nem nagyon szeretik, ha mi szót emelünk valamiért és jót mondunk, meg kimondjuk az igazságot. A fiataloknak most az volt a feladatuk, hogy a Kölcsey korában jellemző problémákat, köztük a szólásszabadság és a szabad véleménykimondás ügyét vessék fel, de ne a Himnusz költőjének valamely beszédét tanulják be, hanem ahhoz hasonlóan egy, az akkori kor szóhasználatával építkező három perces beszéddel rukkoljanak elő – mondta el a döntőbe válogatásról Gergely Zsolt, a 2009-es első alkalom óta egyre ismertebbé, rangosabbá és népszerűbbé váló verseny kitalálója és főszervezője.

A döntőben a fiatalok előbb újra azzal a szónoklattal léptek a mikrofonhoz, aminek felvételével beneveztek a versenyre, de nyilván merőben más, amikor valamit élőben, közönség és persze zsűri előtt kell előadni.

Ezután a szervezők kiválasztottak egy közlést, információt, megnyilvánulást a hömpölygő hírfolyam aktualitásai közül, a versenyzőknek pedig mindössze negyed óra felkészülési idő után elő kellett állniuk a hírt a maguk olvasatában előadó, kommentáló kis érvelő beszéddel.

A döntő ünnepélyes bevezető részére visszatérve fontos momentum volt, amikor a zsűrizésben is szerepet kapó Muzsnay Árpád, a párciumi újságírók doyenje átvette a szónokverseny szervezésében főszerepet játszó Minden Morzsa Számít egyesület kitüntetését.

A zsűri tagjai voltak továbbá: Katona Miklós, a Kilátó központ igazgatója, Guth Zoltán, a DDC kommunikációs vezetője, prof. dr. Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság korábbi elnöke, a nyíregyházi főiskola (illetve ma már egyetem) volt rektora és dr. Sölch Gellért, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Természetesen az esemény támogatásából is részt vállaló minisztérium képviselője ugyancsak köszöntötte a jelenlévőket, elsőként átadva Rétvári Bence minisztériumi államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, a verseny fővédnöke jókívánságát.

– Az, hogy ez a verseny immár hetedik alkalommal szólítja meg a középiskolás tanulókat, önmagában is elismerésre méltó, de ne ugorjunk át ezen ilyen könnyedén! A megmérettetés üzenetén és értékválasztásán érdemes egy kicsit komolyabban is elgondolkodnunk. Az, hogy a szónokverseny felhívása az egész Kárpát-medence minden szegletére kiterjed, és így szólítja meg a diákokat, egy nemes szolgálattá is teszi az alkalmat, közös nemzetegyesítő kincsünk, a magyar nyelv iránti szolgálattá. Bármerre is visz sokunk útja szerte a Kárpát-medence ölelésében, a magyar nyelv és ezáltal a magyar szó és szónoklat is mindig összeköt mindannyiunkat. Az pedig, hogy a verseny a nevében is Kölcsey Ferencre emlékezik és az ő hagyományokra építő, széles műveltségű és nemzetformáló élete előtt tiszteleg, különösen így, a Himnusz születésének 200. évfordulóján, még magasabbra teszi azt a mércét, ami előttünk áll és amit ez a verseny jelent mindannyiunknak – fogalmazott köszöntője bevezetéseként dr. Sölch Gellért.

Beszéde következő bekezdését a versenyen indulóknak dedikálta az államtitkár.
– Minden nevező és a döntőbe is bejutó versenyző egyaránt vállalta és vállalja az igényes beszéd és a hagyomány tisztelete mellett a nyilvános beszédnek a felelősségét is. Olyan úton járnak, amiben a kimondott szónak súlya is van, hiszen felkészülés, végiggondolás áll mögötte. Kívánom, hogy amíg ezen az úton járnak, sose felejtsék el, hogy a kimondott gondolatoknak a végső célja az mindig a közösségnek az erősítése, szolgálata, építése. Legyen szó akár szűkebb vagy tágabb pátriánk, családunk, osztályunk, iskolánk, településünk vagy nemzetünk jövőjéről. Aki tehát a nyilvánosság erejével él a kimondott szóval, annak mindig nagyobb a felelőssége – mondta a politikus.

A felkészítők szerepe kapcsán az államtitkár emlékeztetett, hogy az utóbbi időben egyre sűrűbben merül fel a közéleti fórumokon a pedagógusok elismerésének és teljesítmény-értékelésének a témája is, ezzel kapcsolatban így fogalmazott a zsűri társelnöke:

„Ezt és a többi tanulmányi versenyt is tekintve láthatjuk, hogy a pedagógusok elismerése és értékelése mennyire fontos szempont. Ezért is jelenik meg ez a hozzáadott érték abban az értékelési javaslatban is, amit a kormány letett az asztalra és ami arra is irányul, hogy amikor a pedagógusok teljesítményértékeléséről van szó, akkor bizony az ilyen hozzáadott érték, például egy verseny szervezése, a diákok felkészítése az bizony az elismerésükben is jelenjen meg.”

A zsűri döntése alapján a szónokverseny első helyezettje Kőműves Csenge, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulója lett, a második helyezést Révész Nikolett, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola hallgatója szerezte meg, a harmadikat Szkocsorszki Dávid, szintén a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulója.

Érdekesség, hogy alig néhány héttel korábban szintén itt, a Kilátóban ugyancsak szabadkai fiatalok vitték a prímet a Raoul Wallenberg vetélkedő területi fordulójában.