A helyi szájzáras, a fontos közügyeket csak a léhűtő városfélrevezető alakulat szájkaratéjában társadalmasító, ezzel szemben azokról inkább sumákoló áldemokráciában már a közmeghallgatás is lebutult szinte nullára. Önöknek is feltűnt, hogy aki nem tudott elmenni a decemberi közmeghallgatásra, az nem tudja semmilyen közszolgálati felületen megtekinteni azt? És az is feltűnt, ha az Összefogás képviselője beteker egy villanykörtét, akkor arról hírt ad a Váci Napló, a Váci Hírnök és az ESTV?
Kérem, tegye fel otthon a kezét, aki a VácOnline-on kívül más orgánumból értesült a decemberi közmeghallgatásról!
A mostani év végére a lakájmédiában, de még a hivatalos önkormányzati propagandalapban sem igazán meghirdetett közmeghallgatással kapcsolatban annyiról tudtak csak beszámolni ugyanezen orgánumok, hogy voltak ugyan általuk „kötözködőnek” nevezett felszólalások, de amúgy építő jellegű volt az a nagyjából két óra, egész pontosan így: „Pár, politikai célból elmondott, illetve néhány egyéni sérelmet említő felszólalástól eltekintve közérdekű gondokat és konstruktív javaslatokat hozott felszínre Vác Város Önkormányzat idei közmeghallgatása.”
Hát, hogy mit épített a közhallgatásba fullasztott közmeghallgatás, arról csak találgatni lehet, a demokráciát mindenesetre biztosan nem erősítette!
A Váci Hírnök 8. hónapja felejti el a város választóival közölni az áprilisi országgyűlési választás helyi eredményét, valamint azt, hogy mikor lesz decemberben a közmeghallgatás.
A minden otthonba eljuttatott közszolgálati (közpénzből készült) novemberi lapszámban a propaganda-szerkesztőség nem talált egy négyzetcentiméter felületet sem, ahol közölhette volna a közmeghallgatás helyét és időpontját, viszont az alábbi öt jobboldal- és kormányellenes tartalom helyet kaphatott, valamint többoldalnyi Összefogás képviselőit indokolatlanul fényező írás:
Felhívnánk a váciak figyelmét, hogy
- a közpénzből fenntartott, városi lapban nem közölték a közvetlen demokrácia gyakorlásának egyetlen és kötelező fórumát: a közmeghallgatást
- és a közpénzből fenntartott televízió sehol sem publikálta a felvételt erről az eseményről,
mert ez nem csak a jobboldali választók, hanem a baloldaliak és minden el nem köteleződött váci arculcsapása volt!
Hogy mire is gondolhatunk?
- Jelesül arra (csak az idei évből), hogy hogyan társadalmasította (vagy NEM) Matkovich és kompániája a Kőhíd utcai, családi bizniszként megvalósuló építkezést, amellyel nagyon sokak életét megkeserítették, megkeserítik?
- Vagy arra, hogy valójában mi (volt) a tervük a Káptalan utca 16. alatti épülettel, ahonnan galád módon ki akarták takarítani a Modern Művészeti Gyűjteményt?
- Vagy hogy hogyan bohóckodhatnak, vádaskodhatnak, dönthetnek bármilyen ügyben még mindig a váci testületben náci múltú és perverz vonásokat mutató, s ezen rajta is kapott képviselők, akik egy jobb érzésű településen a közélet közelébe sem kerülhetnének?
Sok egyéb más fájdalommal, csalódással együtt egyelőre ezek is költői kérdések maradnak.
A lenézett, újabb és újabb helyi sarcokkal terhelt, mindenféle érzékenyítésnek alávetett választó polgárok számára sajnálatosan maradt, ami volt, egy kispályás, eltorzult helyi demokrácia, és immár a sokak számára egyre nehezebben élhető anyacsászárnős, toporzékolóan akarnok, szivárványos kiskirályság!
Hosszan folytathatnánk még azon történések-jelenségek sorát, amelyek alapján azt mondhatjuk, hogy demokrácia-ügyben valami nagyon nincs rendben Vácott, erősen deficites a helyzet, akármit is ámít erről Vicsek Ferenc és a slepp, Eszes Ádámostul, Furuczustúl, Kagyencestül…