2000 esztendeje már, hogy minden korok embere megkapta azt az üzenetet: „ahol a kincsed, ott a szíved is” (Mt 6,21). Az elévülhetetlen bölcsesség máig érvényes időszerűségéről most pontos képet rajzolhat az a levelezés, ami egy Káptalan utcai polgár és az egyik magas rangú városvezető között zajlott. E levélváltásból kiderült, hogy a városvezető azért nem tudott érdemben foglalkozni az utcabeliek égetően fontos ügyével, mert egy reprezentációs külföldi út bokrosabb teendő volt számára. Ritkán érhető tetten ennyire pontosan, hogy hol van valójában a „kincse” e baloldali városvezetőnek!
A Káptalan utcai választó levele
Amiért most írok, az a következő: szeretnék köszönetét mondani a pontos, részletes tájékoztatásért.
- Köszönöm, hogy időben (szeptember 30-án) és pontosan tájékoztatták a Káptalan utca lakóit, vállalkozóit, hogy bizonytalan időre lezárják az utcát.
- Köszönöm, hogy így a megrendelőmet kb. 4 hétig nem tudom kiszolgálni.
- Köszönöm, hogy ez idő alatt közel 400 ezret húztak ki a zsebemből.
- Ez azért is esik jól, mert nem tépázta meg a covid 19 a vállalkozásomat eléggé.
- Továbbá mindent IS, amit a város nyújtott nekem. (Igaz sokra nem mentem vele.)
- Ja és köszönöm, hogy az üzletem egy lakópark miatt megközelíthetetlen, kérem adja át az üdvözletem az építtetőnek.
Üdvözlettel, további szép és kellemes estét kívánok.
Ja, arra még szeretnék választ kapni, hogy ki fizeti a révészt?
A városvezető válasza
Ugye azt nem kívánja, hogy az ilyen stílusú üzenetekre érdemben bármit is reagáljak. De tudja mit, elmondom.
Az utca alatt mintegy 40 méteren megsemmisült a csapadékvíz elvezető csatorna. A helyreállítás költsége sokmilliós. Az ehhez szükséges forrást meg kellett találni, a vállalkozót megbízni stb.
Ha nem tévedek, s amint írja is, amint valami biztosat, emberit tudtunk, tájékoztattuk önöket.
Szeptember 30-án, mint testvérvárosi küldöttség, Donaueschingenben voltam, sőt már a megelőző napon is.
Ezeket megelőzően senki nem tudta pontosan, milyen műszaki jellegű és milyen súlyosságú az ügy. Sajnos sokkal keményebb, mint bárki gondolta. A feltáráshoz, kamerázáshoz is, annak megrendeléséhez sok időre, szakemberre volt szükség. Folytassam?
***
A képviseleti demokráciákban egyelőre a választóké a „hatalom”, a megválasztottaké pedig az a megtiszteltetés, hogy a választói többség kitüntette őket azzal a bizalommal, hogy hűen szolgálják öt éven át a választói érdekeket. Legyen bármily karcos hangú az a választó, amikor a maga és közössége érdekében felszólal, akkor sem lehet az ő „képét viselő” válaszának tónusa a kenetteljes, leereszkedő, tanító uras, kioktató hanghordozás. Ez a városvezetés azonban sajnálatosan nem ismer mást, ha bármelyik választójával konfliktusba kerül:
- akire tud, arra szájzárat tesz,
- akit tud, letilt a közpénzből fizetett közösségi oldalakról,
- amit tud, elhallgat a közpénzből fizetett médiumaiban,
- akiket tud, meggyaláztat (hogy ne legyen per, finomabban) szó nélkül cinkosan eltűri gyaláztatását a helyi trollsajtókban, közösségi oldalakon,
- akiket tud, különösképpen a jobboldaliakat kollektív bűnösséggel vádol…
Mindeközben olykor azért elárulják magukat, hogy hol vannak a kincseik, így a szívük is!
