A váci püspöki palota kertje műemléki védelem alatt álló, az 1771-ben elkészült épülettel közel azonos korú zöldfelület, s az a cél, hogy ez a természeti és történeti érték helyreállítva-korszerűsítve további hosszú időkre megőrződhessen, s mint a püspöki palotához szervesen kapcsolódó terület a turisták számára is teljes egészében látogathatóvá váljon oly módon, hogy az a városképbe is tetszetős módon illeszkedjen.
Az állapotfelmérés befejezéséhez és a felújítás tervezésének kezdetéhez időzítve a hét elején Marton Zsolt püspök vezetésével sajtóbejárásra várták a püspöki palotában a különböző médiumok képviselőit.
– Miről is van szó itt valójában? Arról, hogy örököltünk egy nagyon szép palotakertet az eleinktől, a palotát ugye 1771-ben építették és nem sokkal később elindult a kertnek is a kiépítése fokozatosan, és az egy csodálatos dolog, hogy tulajdonképpen ez a kert területét tekintve teljes egészében megmaradt. Ebben pedig talán egyedülálló is Magyarországon, de hogy a párját ritkítja, az bizonyos. Mi pedig szeretnénk megőrizni, megújítani ezt a kincset, ezt a szépséget, ami az augusztus elejétől újraindult vezetett, és várakozásainkat messze felülmúlóan népszerű palotalátogató alkalmakon egy szűkebb területen kis részben jelenleg is megtekinthető, de ezt idővel szeretnénk kiterjeszteni az egész kertre.
Éspedig természetesen úgy, hogy ne az elhanyagoltság benyomását keltse a terület egyes részek láttán a vendégekben, hanem legyen újra maradéktalanul szép, rendezett, ápolt. Ehhez nyilván szükség van a karbantartásra, a folyamatos gondozásra, a növényállomány megújítására, no meg fontos szempont a biztonság is. A szakemberek jobbára már feltárták, hogy nagyon sok fadoktori munkát el kell végezni, ugyanakkor vannak nem ide illő, elburjánzott növények, amelyek adott esetben veszélyeztetik a támfalat, tehát kidőlés veszélye is fennáll, ilyen elő is fordult már sajnálatos módon. Tehát a szakszerű felmérés kiteljesítését követően következhet majd egy átfogó, nagyon alaposan megtervezett rekonstrukció, amibe azért meglepetések is beleférhetnek – mondta elöljáróban Marton Zsolt megyéspüspök.
Aztán a bejárás félútjánál járva utóbbiak, vagyis a meglepetések kapcsán megjegyezte: volt aki felvetette, hogy a történelmi felső fertálynál valamivel szabadabban használható alsó kertrészen akár egy aviatúrát, madárröptét is fel lehetne állítani, a főpásztor szerint nem rossz elképzelés ez sem, mint ahogy egy állatsimogatót is megvalósíthatónak tartanak itt.
Simon Mária egyházmegyei főmérnök a bejárás során elhangzottakat kiegészítve elmondta: az ütemezést sürgeti a faállomány egy részének nagyon rossz állapota, ami miatt nagy számú fakivágásra, fadoktori kezelésre lesz szükség, ugyanakkor szavai szerint fő szempont, hogy a rekonstrukcióhoz, és az azt követő folyamatos fenntartáshoz műemlék-helyreállító és értékmegóvó szemlélet szükséges.
A finanszírozás kapcsán elhangzott: a püspökség pályázatot nyújtott be a nemzeti turisztikai ügynökséghez a palota és kertje rekonstrukciójára vonatkozóan, ez a tervezet maximális szakmai pontszámot kapott, de mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben gyorsan érkező állami támogatásra nem lehet számítani, ezért saját forrásból haladéktalanul hozzákezdenek a legsürgetőbb feladatokhoz.
***
A kerttörténeti kutatás mellett a helyreállítási munkákat megelőző fakivágási, fapótlási és kezelési tervet Hubayné dr. Horváth Nóra okleveles táj- és kertépítész, PhD és Gecséné dr. Tar Imola, okleveles tájépítészmérnök, örökségvédelmi szakértő készítették, s mindezt így foglalták össze:
A püspöki palotakert azon kevés történeti jelentőségű kertek közé tartozik Magyarországon, amelyek az elmúlt 250 év alatt megőrizték eredeti funkciójukat és fénykori legnagyobb alapterületüket. Az egyházmegye püspökei a korszellemet és a helyi igényeket, lehetőségeket figyelembe véve alakították a kertet: volt itt barokk és tájképi stílusú kert, sőt haszonkert is. Az a szándékunk, hogy ezt a természeti és történeti értéket megőrizzük, hitelesen helyreállítsuk, és mint a püspöki palotához szervesen kapcsolódó területet a turisták
számára is látogathatóvá tegyük oly módon, hogy az a városképbe is tetszetős módon illeszkedjen.
A püspökkert faállományának mintegy negyedét kiemelkedő értékű fák (pl. japánakácok, páfrányfenyő, hársak, kaliforniai gyantásciprus, kínai császárfák, keleti ostorfa, tiszafák)
alkotják. Ezek feltétlenül megtartandók, de többségükön fadoktori beavatkozásokat kell végezni annak érdekében, hogy hosszútávon meg lehessen őrizni őket.
A püspökkert jelenlegi állapotában ugyanakkor nem felel meg sem a személy- és vagyonbiztonság alapvető követelményeinek, sem a természet- és örökségvédelmi szempontoknak.
Összességében el lehet mondani, hogy a legutóbbi nagyszabású kertrendezés, megújítás óta már több mint fél évszázad eltelt, a kert növényállománya azóta erősen leromlott, elöregedett, baleset-veszélyessé vált, túlzottan besűrűsödött.
Az ötvenes-hatvanas években ültetett lucfenyők mára csökkent esztétikai értéket képviselnek, lombozatuk megritkult, betegségre fogékonyak. A kert több részén, de főként a
déli kertnyúlványban számos oda nem illő özönnövény (pl. bálványfa, akác, ostorfa) jelent meg, amelyek elveszik az életteret az értékesebb, ritkább, illetve történeti értéket képviselő
faegyedektől. Több helyen a fák az épület tetőzetére, egyéb épített kerti elemekre vagy a barokk kori kerítésre és ezen keresztül akár a külső területeken tartózkodó személyekre,
autókra és más vagyontárgyakra is veszélyt jelentve túlnőttek.
Ezért a Váci Egyházmegye szakértők közreműködésével felmérette a történeti jelentőségű kert jelenlegi állapotát és a helyreállítási munkák megalapozásaként elkészült egy
kerttörténeti tanulmány is. Augusztusban egy bejáráson a városi főépítész, az örökségvédelmi szakhatóság és az egyházmegye képviselői egyeztették azokat a szempontokat, amelyek alapján október végéig elkészül egy fakivágási, fapótlási és kezelési terv. Ebben szerepel majd a javaslat a megtartandó, az ápolásra szoruló és az előzetes felmérések alapján kivágásra szoruló fákra. A munkálatok megkezdése előtt a tervet a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának kell engedélyezni.
A fakivágási terv készítése során több szempontot mérlegel a szakértő, amelyek között első helyen szerepel a fák egészségi állapota. Ezt favizsgáló szakmérnökök mérték fel, szükséges esetben korszerű műszeres faegészségügyi vizsgálattal. További szempontok között szerepel a dísznövénytani, esztétikai és történeti érték a biztonsági szempontok mellett.
A fakivágási és fapótlási terv a történeti kertszerkezet helyreállítását és a történeti kertelemek (mint pl. a pálmaház) védelmét, az értékes fák megőrzését célozza.
A fák kivágására és pótlására több ütemben kerül majd sor. Első lépésben a biztonsági okokból halaszthatatlannak minősített kivágások és a faápolási munkálatok történnek meg a
vegetációs perióduson kívüli időszakban, várhatóan idén télen. Második ütemben azon faegyedek eltávolítására kerül sor, amelyek nem illeszkednek a történeti kertszerkezetbe. Új
fák telepítését a kertrekonstrukciós tervek elkészültét követően lehet elvégezni.
Az első ütemben eltávolításra kerülnek egyebek mellett:
- a kert Petróczy utcával határos oldalán azon fák, amelyek erősen megdőlve a kerítést, a sarokbástyát és az utcán közlekedők biztonságát veszélyeztetik,
- a kert Konstantin tér felőli oldalán azon fák, amelyek az épülethomlokzat és a tetőszerkezet épségét, valamint a szomszédos értékesebb fákat veszélyeztetik,
- a kerten belül azon fák, amelyek a pálmaház épségét veszélyeztetik,
- a Konstantin téren, a Székesegyház körül álló, elöregedett, ferde törzsű, csökkent esztétikai értékű tuják,
- a Migazzi téren álló elöregedett, száradó, beteges tuják.