„Halld meg a teremtés hangját” – így szól az idei, a teremtett világ védelmének szentelt hónap témája és felhívása. Ez az ökumenikus időszak szeptember 1-jén kezdődik a teremtett világ megőrzéséért szóló imádság világnapjával, és október 4-én, Szent Ferenc ünnepén ér véget.
„Amikor megtanuljuk meghallani a teremtés hangját, egyfajta disszonanciát veszünk észre benne. Egyfelől édes ének, amely szeretett Teremtőnket dicséri, másfelől keserű kiáltás, panasz a rossz emberi bánásmód ellen.
A teremtés édes éneke arra hív, hogy gyakoroljuk az „ökológiai lelkiséget” , amely odafigyel a természetben Isten jelenlétére. Meghívás ez arra, hogy lelkiségünket arra a „szeretetteli tudatra [alapozzuk], hogy nem a többi teremtménytől elkülönítve létezünk, hanem gyönyörű egyetemes közösséget alkotunk a világ többi élőlényével”. (…) A teremtett világ védelmének szentelt idő során imádkozzunk a teremtés nagy katedrálisában, élvezve az Istent dicsőítő számtalan teremtmény „csodálatos kozmikus kórusát”.
Sajnos ezt az édes dalt keserves sírás kíséri. Vagy még inkább: keserves kiáltások kórusa. Elsősorban a Nővér, a földanya az, aki felkiált. Fogyasztói túlkapásainknak kiszolgáltatva nyög és könyörög, hogy hagyjuk abba a visszaéléseket, és ne pusztítsuk őt tovább. (…) A kizsákmányoló gazdasági érdekek miatt minden oldalról támadják és pusztítják” az élővilágot – szól Ferenc pápa múlt vasárnapi üzenete.
Micsoda emelkedett megközelítése ez az élővilág védelmének! Mennyivel más, mint azok az álzöldek, akik kizsákmányoló gazdasági érdekek nyomására olyan esztelen döntéseket hoznak, melyek tovább taszítják a Földünket a pusztulás felé. Elég csak a német zöldekre gondolnunk, akik bezáratták az atomerőműveket, majd most az energiaválság kellős közepén újranyitják a rossz hatásfokú, iszonyú környezetszennyező barnaszén erőműveket.
Mi a helyzet itt, szűkebb pátriánkban, Vácon? A mostani városvezetés „nagyon zöld programot” hirdetett a kampányában, azonban az elmúlt három év keserű tapasztalata ennek pont az ellenkezője.
- Szemétkupacok csúfítják a várost,
- gaztengerré váltak a valamikor gyönyörű virágágyások,
- elszáradt kórók lógnak a kandeláberek virágtartóiból,
- a gallyazás szemetét hónapokig kerülgetik az arra járók,
- előző két év lehullott lombja rohad a játszótereken, a járdákon,
- s ha a gazdasági érdek azt kívánja, egészséges fákat vágnak ki Vác egyik tüdejének számító parkjából, a Kőhíd Lakóparkból.
Hiába a lakossági tiltakozás, hiába a józan érv, a haszon felülír mindent!
Feltesszük a kérdést a városvezetés felé: mi tettek az elmúlt három évben annak érdekében, hogy élhetőbb legyen városunk? Hány fát ültettek – no nem a kampányban – hanem azóta?
Ezzel szemben
- a Zöld Dunakanyar Alapítvány állami támogatásból, közel 200 millió forintból felszámolt egy 7.000 köbméter nagyságú, illegális hulladéklerakót.
- Szabó Csaba óvodáknak 150 madárodút adományozott a kisgyerekek legnagyobb örömére, hogy az énekesmadarak költözzenek az óvodák kertjébe.
- Számos magaságyást és komposztálót adományoztak a váciaknak,
- rovarhoteleket
- és fecsketelepeket helyeztek ki a környéken.
- Bíró György is évtizedek óta küzd a teremtett világ megőrzéséért városunkban.
Ők nem CSAK beszélnek róla, hanem TESZNEK érte!
