A mostani balfék, szivárványos városvezetés egyik – egyre kevésbé hihető – mantrája, hogy ők bizony olyan felelős vagyongazdálkodást folytatnak, hogy az csak na, ezzel szemben a valóság alapján egyre erősebb lehet a gyanú, hogy ez (is) egy ordas nagy hazugság.
Sok nagyobb ügylettel kapcsolatban azonnal kételyek ébredhetnek a váciakban, de azért a kevésbé ismert adás-vételeket is érdemes jobban górcső alá venni. Egy olvasónk például ráreflektorozott egy jelentéktelennek tűnő ingatlan elkótyavetyélésére a Kiskörúton.
Egészen pontosan a Kiskörút 13. fsz. 4. szám alatti, lakás megnevezésű, 24,2 m2 területű helyiség elárverezéséről van szó, ami még a tavasszal történt úgy, hogy a vevő a határozati javaslat alapján 6 millió 230 ezer forintért juthatott hozzá az ingatlanhoz – ami viszont minden jel szerint jóval értékesebbnek tűnt ennél az összegnél.
Ugyanis – mint arra olvasónk felhívta a figyelmet – egy gyanúsan hasonló című (bizonyára a szóban forgóval azonos) lakás már ott figyel eladásra kínált ingatlanként több szakportálon is, csaknem 13 milliós irányárral.
Na már most, adódnak itt akkor a kérdések ezerrel:
Ad egy: tudva és akarva adta el áron alul az önkormányzat az ingatlant, ezzel több milliós vagyonvesztést okozva a városnak?
Ad kettő: Ha nem tudva és akarva történt mindez, akkor ki a felelős a bakiért, hibáért, trehányságért, felelőtlenségért, herdálásért?
Ad három: Ha mégis szándékos volt a bukós ügylet, akkor a vevőn (most már eladón) kívül ki(k) járhat(nak) még jól a buli végén?
A tények, számok makacs dolgok: volt egy alig több mint 6 milliós városi bevétel az eladásból pár hónappal ezelőtt, most pedig az egykori vevő a jelek szerint minimum dupla összeget vár ugyanazért az ingatlanért. Ez ám a bolt, mondhatjuk. Akár negatív, akár pozitív előjellel.
