Mint arról már beszámoltunk, Papp László műgyűjtő, galériavezető, a Káptalan utcai modern művészeti gyűjtemény létrehozója is rangos állami kitüntetést (Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata díj) vehetett át az államalapítás nemzeti ünnepe alkalmából.
A kitüntetett saját közösségi médiás oldalán is köszönetet mondott az elismerésért, idézzük:
„Köszönöm a barátaimnak és a kultúra barátainak azt a több száz gratulációt, elismerést és biztatást, melyet állami kitüntetésem alkalmából kaptam. Köszönöm, hogy megélhettem, hogy öt évtizedes gyűjtőmunkám eredményeként voltak, akik nagyra értékelték munkámat és felterjesztettek erre a magas állami kitüntetésre. Ez engem arra inspirál, hogy folytassam és még jobban végezzem eddigi tevékenységemet. A sok elismerés és biztatás pedig igazolás arra, hogy nem vagyok egyedül. Köszönöm!”
Először is: valójában a város, a helyi kultúraszerető közönség tartozik köszönettel Papp Lászlónak, de ezt a labdát ezennel lekezeljük, zsákba rakjuk, befejezve a passzolgatást a köszönetnyilvánítások vonatkozásában.
Másodjára leszögezzük: Papp László kis posztja azért egyfajta segélykiáltás, figyelmeztetés is egyben. Jelesül arra, hogy a helyi városvezetés erősen útvesztőben van, mert álságos, széltoló tevékenységük, városdúlásuk velejárójaként számos köztiszteletben álló, értékteremtő ember életét megkeserítették, megkeserítik, a galériavezetőn kívül gondoljunk csak például a Váci Zsidó Hitközség elnökére, egy templomszépítő szerzetes atyára, a színház alapító-igazgatójára, de még hosszan folytathatnánk a sort.
Pedig Matkovichék annak idején nem ezt ígérték, hanem azt is harsogták, hogy ők majd békességet teremtenek Vácon. Ezzel szemben talán még soha nem volt olyan rossz a közhangulat a városban, mint épp manapság. És ebben maga őakarnoksága a főbűnös, hiszen nem egyszer kinyilatkoztatta, hogy sok trehányság (túlcsorduló szemetesek, vandál tettek, miegymás) leginkább az aknamunkázó jobboldaliak számlájára írható, a címzettek még mindig várják a bocsánatkérést a gyanúsítgatásért.
De hát nincs mit csodálkozni ezen a stíluson, amikor a városvezetésben ott bájologhat, piperkőcködhet egy olyan silány ember, aki eddigi politikai pályafutása során már mindent és mindenkit is elárult (igen, a pénzhiénaként emlegetett harmadik számú alpolgármester). Aztán belefér ebbe a csapatba néhány náci nézeteket hangoztató megélhetési figura is, akik egyike továbbra sem restell ocsmány megjegyzéseket tenni a neki nem tetsző emberekre, s egyre csak srófolja az alantas indulatokat. És hát az elmúlt két és fél évben más, korábban normálisabbnak tűnő döntéshozó alakok is „felnőttek” ezekhez a „mesterekhez”, ebből a szempontból kezd összeérni a szivárványos csapat, akik a kitartottjaikon kívül lassan mindenkit ellenségnek, veszélyesnek tartanak a hatalmukat, busás jövedelmeiket féltve.
Amúgy nincs itt komolyabb veszély elvtársak, egyelőre ne majrézzanak (utcai harcokat csak a balliberálisok próbálnak rittyenteni mostanság, egyre kevesebb sikerrel), inkább dolgozzanak szerényebben, alázatosabban, a nép pártján állva úgymond, JéPéter nevében… Hajrá, előre a lenini úton!