Csaknem négy évvel legutóbbi itteni koncertjük után vasárnap újra nagyszabású hangversennyel örvendeztette meg a közönséget a Barátok templomában a Vox Humana kórus, éspedig megszépült kulisszák előtt, hiszen időközben gyönyörűen megújult a templom oltárterének teljes díszítése.
Tehát egyrészt a templom történelmi jelentőségű belső felújítása miatt is ünnepi hangverseny volt a vasárnapi koncert, másrészt egy évforduló kapcsán is, hiszen száz évvel ezelőtt született a kórust csaknem hat évtizeden át vezető legendás karnagy, Maklári József.
A vasárnapi hangversenyre néhány klasszikus romantikus darabbal, illetve – nagyobb részt – kortárs zeneszerzők műveivel készült a kórus, továbbá előadták Maklári József legkedvesebb művét, Kodály Zoltán azon szerzeményét is, amelyet Sík Sándor: Te Deum című versére írt.
A Vox Humana augusztus közepén újabb nagyszabású hangversenyre várja a közönséget Vácott, akkor majd a zeneiskolában, ahol egy világhírű amerikai kórussal együtt lépnek fel.
***
Maklári József (Vác, 1922. március 1. – Budapest, 1999. november 11.) karnagy, egyetemi tanár.
1942-től vette át a váci Vox Humana énekkar művészeti vezetését. 1946–1950 között a Zeneművészeti Főiskola énektanár-karvezető szakán tanult; Bárdos Lajos, Vásárhelyi Zoltán, Werner Alajos, Harmat Artúr, Gárdonyi Zoltán, Szabolcsi Bence tanítványaként. 1949–1957 között a Honvéd Művészegyüttes karnagyaként is dolgozott. 1957–1962 között a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet tanára volt. 1962–1967 között a Népművelési Intézet főelőadójaként is tevékenykedett. 1967–1984 között a Zeneművészeti Főiskola karvezető szakán docens, 1984–1992 között egyetemi tanár volt. 1976-tól az Európai Ifjúsági Kórusok (Europa Cantat) mozgalmának alelnökeként és elnökségi tagjaként a nemzetközi kóruséletben ugyancsak fontos szerepet vállalt. 1980–1990 között a Kóta elnöki tisztét is betöltötte. 1982-től Magyarország képviselője volt a Nemzetközi Kórusszövetségben.
***
Sík Sándor: Te Deum
Téged Isten dicsérlek
és hálát adok mindenért
Hogy megvolt mindig a mindennapim
és nem gyűjtöttem másnapravalót
hála legyen
Hogy mindig jutott két garasom adni
és nem kellett magamnak kéregetnem
hála legyen
Hogy értenem adatott másokat
és nem kellett sírnom, hogy megértsenek
hála legyen
Hogy sírókkal sírnom jólesett
és nem nevettem minden nevetővel
hála legyen
Hogy megmutattál mindent ami szép,
és megmutattál mindent ami rút
hála legyen
Hogy boldoggá tett minden ami szép,
és ami rút nem tett boldogtalanná
hála legyen
Hogy sohasem féltem a szeretettől
és szerethettem, akik nem szerettek
hála legyen
Hogy akik szerettek, szépen szerettek
és nem kellett nem szépen szeretnem
hála legyen
Hogy amim nem volt, nem kívántam
és sohasem volt elég aki voltam
hála legyen
Hogy ember lehettem akkor is,
amikor az emberek nem akartak emberek lenni
hála legyen
Hogy megtarthattam a hitet
és megfuthattam a kicsik futását,
és futva futhatok az Érkező elé
s tán nem kell a városba mennem
lámpásomba olajért
hála legyen
Hogy tegnap azt mondhattam: úgy legyen!
és ma is kiálthatom: úgy legyen
és holnap és holnapután és azután is
akarom énekelni: úgy legyen!
Hála legyen Uram, hála legyen!