Csütörtökön délutánra a váci foci helyzetével kapcsolatos lakossági fórumot hirdetett a városháza dísztermébe Matkovich Ilona polgármester, de a „társadalmasítás” futószalagjára feltett esemény valódi célja jól érzékelhetően nem az volt, hogy a sportág helyi infrastrukturális, finanszírozási feltételeinek javítására irányuló elképzelések kerüljenek fókuszba.
A valós céllal kapcsolatban már a körülbelül félszázas létszámban elfoglalt széksorokon végignézve képbe lehetett kerülni, el lehetett igazodni, hiszen legalább húsz fő az önkormányzat döntéshozásra képes többségét adó szivárványos képviselő-testületi alakulatot, a polgármesteri kabinetet, a városházi médiát képviselte, csak ez utóbbi öt (!!!) emberrel domborított.
Felmerülhet a kérdés: talán csak nem azért volt ez így, mert a városvezető úgy gondolta, hogy utólag bőven lesz mit magyarázkodni a fórum körülményeiről, valós céljairól?
A találkozón értelemszerűen a mindenhez is kiválóan értő polgármester vitte a szót, bár – jól láthatóan inkább felkérésre, színjátékilag „nagyon vonakodva” – más közreműködők is akadtak mikrofonvégre.
A polgármester elmondása szerint az önkormányzat „erőn felül támogatja” a helyi sportot (sic!), különösen a labdarúgást, de már itt is volt némi kétkedésre utaló hümmögés még úgy is, hogy a szervezés sajátos módjából adódóan minden kétkedőre legalább két Matkovich-fan jutott, nyilván lehurrogási célzattal.
Aztán – egyértelműen a fórum fő céljaként – előjöttek a személyi kérdések, amelyek kapcsán itt is nyilvánvalóvá vált, hogy
a polgármester és csapata a VVLSE mostani vezetésével nem igazán látja a konstruktív együttműködés esélyét, magyarán másokat szeretnének a helyükre, mármint a fociklub oldaláról.
És láss csodát, még önjelölt elnökjelölt is akadt, nem is akárki, nevesíthetjük, hiszen fésztufész bemutatkozott a mikrofonhoz lépve, Szél József az úriember neve, a Juventus Academy Vác egyik frontembere ő, aki mellesleg nem más, mint a polgármester korábbi párttársa, az „Sz” kezdőbetűs álcivil szervezetnek volt egykoron az önkormányzati képviselőjelöltje.
Na de visszatérve a szpícsek folyamára, Matkovich Ilona azt is elmondta, hogy a VVLSE kapcsán mindenki nyugodjon meg: tirádás önfényezését úgy fordíthatjuk köznyelvre, hogy a gyerekeket nem rakják az utcára a stadionból, biztosítják számukra a pályákat, sőt, illemhelyre is elmehetnek ingyenesen ezután is – na, ez aztán a komoly önkormányzati támogatás.
Mert amúgy a szakértő városvezető azt is felvetette a fórumon, hogy szíve szerint visszakérné a klubtól a stadion-felújítás (kétségtelenül nagyon elakadt) TAO-támogatású fejlesztésére önkormányzati önrészként biztosított összegeket – erre mondhatjuk, hogy ajjaj, nagy itt a baj könyvelési hozzáértés szempontjából is Matkovichnál, ráadásul kérdőjeles, milyen céllal tenné rá a kezét ezekre a pénzekre.
A fórum végkicsengése, hogy a váci foci élklubja nagyon mélyről indulhat csak újra, a megyei I. osztályú bajnokságból (már ha az MLSZ engedélyt ad erre), és mint azt Lebán Tibor, a VVLSE felügyelő-bizottsági elnöke elmondta, nagyon nehéz lesz a feljebbjutás még erről a szintről is.
Az úgynevezett B-közép vezére is szót kért, elmondta, hogy jobb klubvezetést remélnek a jövőben, de amúgy nem kérnek igazán sem a Juventus Academy Vác térfoglalásából, sem a megszellőztetett bánki együttműködésből, ők váci focistáknak akarnak drukkolni, részükről az a kérdés, milyen szintig tudnak még hangosan lelkesedni.
E társadalmasító esemény városházi szempontú színvonalára jellemző még, hogy a polgármester úgymond szakértőként maga mellé citálta a Váci Sport Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjét is, de hát Gulyás Zoltán úgy volt jelen, mint aki nagyon eltévedt, például amikor felmerült a kérdés, mit tud a stadion karbantartási ügyeiről, szinte úgy szabadkozott, mint akinek most esik le, hogy ez is a hatáskörébe tartozik.
Na de mit lehet várni egy olyan cégvezetőtől, aki a strand gyermekmedencéjének felújítását úgy menedzselte, hogy ezen röhög a fél ország. Ennyit a hozzáértésről, az urambátyám kinevezésekről a váci polgármesteri hivatal tájékáról.
Fotó: Ribáry Zoltán