A városi kismadarak azt csiripelték, hogy Vácot ösztönösen vezető Matkovich Ilona az április 3-i baloldalt érő hideg zuhany után éppen pont az általa emlegetett Sógorokhoz ment kiheverni az ellenzéki összefogást ért csapásokat, meglehet azért, hogy végre személyesen is megtapasztalja, milyen egy osztrák kisváros. Hogy jól értesültek-e a városi csivitelő madarak, abban nem lehetünk biztosak, de meggyőződése lehet immár bármelyik vácinak, hogy 40 méterre Inotay lakhelyétől, járóföldnyire az ékszerdoboz szépségű kis szomszédos falvainktól, és pár száz kilométerre az ausztriai álomtól, nem szabadna így kinéznie egy „osztrák kisvárosnak”!
Lassan megelégelik a váciak, hogy miközben a lakosság felé újra szigorítottak a közösségi együttélés szabályain, addig minden városházi kommunikációs felületen a városháza azt harsogja: „a város nem tehet semmiről, mert kivették a kezéből a szemétszállítást”, és persze mint mindenről, újra a kormány a felelős a váci posztapokaliptikus állapotokért.
A május 18-i testületi ülésen Pető Tibor (Fidesz-KDNP) ezzel a városházi magyarázkodással kapcsolatban kifejtette, hogy egyértelműen a város döntött úgy – ÖNSZÁNTÓBÓL! –, a DTKH-nak kiszervezi a városi feladatok közül a szilárd-hulladékkezelést, így a folyamatos tehetetlenkedő kézfeltartás nagyon nem lehet lakosságbarát érv.
A cikk elejei képünk pénteken a Damjanich és a Rácz Pál utca sarkán álló szelektív szigetnél készült, 40 méterre Inotay lakhelyétől! Hiába történt egy kijózanító választói visszajelzés az el- és megtévedt politikusgyakornoknak, nem tanul semmiből, mint pártja, a Jobbik, amelynek hátán kívánt felkapaszkodni az Ország Házába.
