A barátok temploma hívő közösségének közösségi médiás oldalán is megjelent a – csupán köszönetnyilvánítással kommentált – szikár hír, miszerint a templomban 2009-től szolgáló Tömördi Viktor atyát „augusztus 1-től Sümegre vezérli a Jóisten”.
A ferencesek sümegi templomának oldalán pedig így olvasható a hír: a templom igazgatója augusztus 1-től Tömördi Viktor Sándor atya. Reisz Pál atya a pesti ferences templom lelkipásztora lesz.
Az Apostol Televízió átfogó interjút készített a júniusban 65. születésnapjához érkező, köztiszteletnek örvendő szerzetessel, e helyütt Viktor atyának a ferencesek kiemelt Mária-tiszteletére vonatkozó válaszát idézzük, amelyben hangsúlyosan ráirányítja a figyelmet a váci barátok templomának egyik különösen jelentős festményére.
„A ferences rend »anyaháza« az Angyalos Boldogasszony kápolnája köré épült első »kolostor«. Talán nem is egy egységes kolostor építmény, hanem az első ferences szerzetesek önálló cellái vagy inkább kunyhói.
Assisi mellett a völgyben található Porciunkula kápolnája fölé emeltetett hatalmas bazilika, amely több évszázada a búcsújárás egyik célpontja. A központi kép Szűz Mária találkozása Gábriel főangyallal. Az idő múltával a ferences kolostorok ezt a képet továbbadták a saját templomaikba. Például a váci barátok templomában az egyik ferences kép azt ábrázolja, amikor Szűz Mária köteleket enged le a tisztítóhelyen szenvedő lelkek számára azért, hogy a kötelek segítségével a megtisztult lelkek bekerüljenek a mennyei boldogságba. A kötelek »tetején« a Mennyei Atya látható, a kötelek alja a tisztítótűzben szenvedő lelkeknél van. A köteleket Szűz Mária és ferences szerzetesek tartják. A festmény hátterében pedig imádkoznak az élő helyi szentek, akik között ott vannak világi méltóságok, a császár és császárné az egyik oldalon, a másik oldalon egyházi személyek, a püspök, papok, szerzetesek.
Szűz Mária a közbenjáró a meghalt híveknél. Az élő feladata a holtakért való ima és búcsújárás. Ez ennek a festménynek az üzenete. A ferences búcsújáró helyek Szűz Mária tiszteletére épültek. A zarándokok lelki feladata pedig a búcsúk elnyerése a meghalt lelkekért.
Számomra ennek az ábrázolásnak a személyes élménye az az esemény, amely egy balesethez kötődik. Ferences diákokkal autóbuszos zarándokútra indultunk Róma-Assisibe. A busz ajtaja az autópályán kinyílt, éppen akkor, amikor állva süteményt osztogattam a diákoknak. A kinyílt ajtón kiestem. Több autó megállt, s egy római kórházba szállítottak. Később megtudtam, hogy az a kórház nem fogadott, csak a Néri Szent Fülöp Kórház. Az első hír az volt, hogy „meghaltam”. De az olasz orvosok azt a műtétet választották, amelyet dr. Csókay András idegsebész vezetett be: alagutat fúrni a koponyába. Agyalapi törést szenvedtem, amely 90%-ban halálos, és ezzel a koponyalékeléssel maradtam életben.
Amikor a kómából felébresztettek és tudomást szereztem arról a sok imáról, amelyeket Farkasréttől Pasarétig a hívek mondtak értem, akkor döbbentem rá az ima erejére. A kómában hosszú, végtelen folyosón találtam magam, amelynek végén, üvegajtó mögött fény sejlett fel, de az üvegajtó zárva volt. A folyosón az élettelennek látszó, kórházi ágyon ülő „elhunytak” fogták pólyába takart kis emberi testüket, mintha múmiák lettek volna, várva a bebocsátást.
A sok-sok meghalt ember várja az élők imáját, hogy bejuthassanak a fénybe. A Szűz Mária búcsújárás és az imádság ereje felbecsülhetetlen a meghalt lelkek számára.”
***
- Tömördi Viktor Sándor ferences szerzetes 1983-ban tett szerzetesi örökfogadalmat
- Történelem szakos középiskolai tanári és levéltáros diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1984-ben.
- 1985-ben szentelték pappá.
- 2005-ben pedagógus szakvizsgát tett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán.
- Tanított az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban, továbbá a rend szentendrei gimnáziumában.
Lelkipásztori helyei:
- 1989-2009: Rózsadomb, Kapisztrán Szent János lelkészség,
- 2000-2007: Pasarét, Páduai Szent Antal plébánia,
- 2000-2009: Budapest-Farkasréti Mindenszentek plébánia,
- 2009- Vác, barátok temploma,
- 2009-től a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyháztörténelem Tanszékének mesteroktatója.
Ribáry Zoltán