A Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete hívja és várja az érdeklődőket a Történelmi Emlékhelyek Napja váci programjára, mely május 14-én 14 órakor kezdődik a Hétkápolnánál.
Az itt található honvéd emlékmű az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc első monumentális mementója, de a terület búcsújáró helyként is fontos történelmi emlékhely.
A váci önkormányzat még az előző ciklus idején indítványozta, hogy a kisváci rabtemető is kerüljön be a történelmi emlékhelyek körébe, a kezdeményezés kedvező fogadtatásra talált, immár a sírkert is a helyszínek közé tartozik.
Program:
• 14:00 – 14:05: Köszöntő és megnyitó Görbe József atya vezetésével
• 14:05 – 14:10: Népzenei előadás Dobos Levente részéről – betyárnóták és katonadalok furulyán és dudán
• 14:10 – 14:25: Vác–Hétkápolna Kegytemplom, mint az 1848-49-es események tanúja, a Honvédemlékmű – Cservenák Péter helytörténész előadása
• 14:25 – 14:30: Népzene Dobos Levente részéről
• 14:30 – 14:45: Hoffmeister: 6 duó hegedűre és brácsára 5. tétel – Siket Anna és Fóris Zsófia előadása
• 14:45 – 15:00: Rövid történeti séta a templomot övező területen Gyalai László vezetésével
A programok mind ingyenesek, kedvezőtlen időjárás nem befolyásolja őket, mivel mindent a kegytemplomban rendeznek meg.
Történelmi emlékhelyek
„A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, de dicső pillanatait is. Jelenleg ötvenkét történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A felállított sztélék nem csupán egységesen és könnyen felismerhetővé tették az emlékhelyeket, de tömören azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket.”
Nemzeti Örökség Intézete
***
Vác, Hétkápolna, honvéd emlékmű
Az emlékművet az 1849 áprilisi és júliusi váci csatákban elesett honvédek tiszteletére emelték a mesterségesen kialakított dombon.
Degré Alajos volt honvédtiszt kezdeményezésére alkották meg és 1868-ban avatták fel.
Mivel ez volt az első 48-as emlék hazánkban, avatása országos ünneppé vált, mely 1868. július 19-én fényes külsőségek között zajlott.
A fővárosi vendégek a magyar gőzhajós társaság Budapest nevű különhajóján jöttek. Többek között eljött Klapka György tábornok, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és honvédelmi miniszter, valamint báró Weinkheim Béla belügyminiszter is.
Az emlékművet kezdeményező Degré Alajos honvédként a szabadságharcban Földváry Károly önkéntes zászlóaljában kezdte, majd századosi rangig jutott. A fegyverletétel után – sok más társához hasonlóan – bujdosott. Aradra internálták. Az üldöztetés után Vácott villát vásárolt és amint lehetősége adódott, visszatért a közéletbe. 1870-től Vác város országgyűlési képviselője lett.
Az emlékmű közadakozásból épült. Vác és vonzáskörzete 4000 Ft-ot gyűjtött össze a költségekre. A négy méter magas vas obeliszket a Gömör megyei Csisznavodán készítették a Heinczelman Gyárban. Lépcsőszerű talapzaton nyugszik és bronzzal van befuttatva. A tetején lángoló ágyúgolyó. Állítólag pont ott áll, ahol annak idején az egyik osztrák ágyú elakadt a váci csatában. Anyaga vas, színesre festve. Az emlékművet vaskerítéssel vették körbe. A felső oldallapokon Magyarország címere, alatta koszorúval körülfont ágyúgolyók.
***
Kisváci rabtemető
A temetőben elsősorban politikai foglyokat temettek el, szám szerint 118 személyt, akik a váci börtönben hunytak el 1945 és 1959 között. Történelmi szerepe hasonló a budapesti Új köztemető 298-as és 301-es parcelláiéhoz. Kegyeleti-régészeti feltárásárát 2000-ben végezték.
A szakértői munkálatok során sikerült azonosítani többek között dr. Hóman Bálint politikus, történész földi maradványait. A Váci Rabtemetőt 2001. november 1-jén emlékparkká avatták, amelyen emlékművet állítottak. Itt nyugszik Friedrich István (1882-1951) egykori miniszterelnök is, kinek sírja a nemzeti sírkert részeként védett.
Ribáry Zoltán